Újabb kedves, és meglehetősen haszontalannak tűnő amerikai kötöttpályás üzemet ismerhetünk meg a portlandi és minneapolisi példák után. Talán ki lehet jelenteni, hogy a korábbi példák után az austini Capital Metrorail (Austin Texas székhelye, innen ered a Capital név) is szemlélteti az amerikai gondolkodás távolságát az európaitól. Igaz mindegyik példa picit más. Kezdjük mindjárt ott, hogy a Capital Metrorail átadása folyamatosan késik. Ilyen azért felénk is van szépen, de a leendő üzemeltető kiszállása a projektből már ritkább.
A korábbi példákkal szemben tehát az austini, 51,5 kilométeres, Austintól Leanderig futó vonal (térkép) még meg sem nyitott, holott eredetileg 2008 novemberére, majd idén márciusra tervezték az átadást. A jelenleg érvényes dátum jövő év tavasza. Ha azonban meg is nyílik a vonal, akkor ott már nem fogunk találkozni a Veolia nevével, akivel 2007 tavaszán eredetileg hat évnyi üzemeltetésre kötöttek szerződést.
A Veolia a leendő Metrorail mellett a vonal teherforgalmának lebonyoíltásáért is felelős volt. Úgy tűnik azonban nem volt minden teljesen rendben, ugyanis szerződésmódosításokat szeretett volna elérni, amiben a városvezetés lehetséges költségnövekedést, és megnövekedett rizikót látott, így szerződést bontott velük.. A továbbiakban a Herzog Transit Services lesz a felelős a leendő személyforgalomért, és az eddig a Veolia alvállalkozójaként közreműködő Watco a teherforgalomért.
A késések egyik legfőbb oka, a vonatbefolyásoló rendszer működésének és működtetésének kérdése volt, mert ugyan bár egy új személyszállító vonalat szeretnének avatni, Minneapolishoz hasonlóan egy tehervágányt szemeltek ki a vonatok közlekedésére. (kezdi az ember átlátni az amerikai mentalitást: Joe, ehol egy sín, közlekedtessünk rajta személyvonatot, az divatos, és felkapott ma, és jót teszünk mindenkivel. A körülmények pedig nem fontosak)
Az egyvágányú vonalon a teherforgalom, és a személyforgalom mindössze állomási keresztek segítségével tudja egymást kikerülni. "Szerencsére" ez csak korlátozott időszakban igaz, ismét csak Minneapolishoz hasonlóan. Ahogy ott is, itt is mindössze reggeli és délutáni csúcsidőben közlekednek a szerelvények, összesen napi 19 járat, 35 perces követési időközzel irányonként. A menetrendnek, és a vonalvezetésnek köszönhetően a napi várható utasszám mindössze 2000 fő. De ők legalább nem költöttek rá vagyonokat, mint Minneapolisban, sőt épp a pénzszűke az egyik oka, hogy ilyen módon valósul meg a vonal.
A vonalon a forgalmat amúgy a Stadler GTW dízelmotorkocsik fogják kiszolgálni, összesen hat darab.