Egy klasszikus, kiterjedt metrórendszerbe elég nehéz beleépíteni egy újabb vonalat. Egyrészt mert a város már valószínűleg olyan mint egy ementáli, másrészt mert egyáltalán nem biztos, hogy az új vonalat ki lehet jelölni még úgy, hogy az valódi funkciót töltsön be. Sokkal inkább valószínű, hogy más megoldások kerülnek előtérbe a város jellegétől függően, gyorsvasutak, expresszmetrók, különböző kapacitásnövelések.

Ha az ementáliságot nézzük, Barcelona is nagyon ott van, a belváros olyan mértékben van átszőve alagutakkal (térkép), mely egy budapesti számára elképzelhetetlen ma még. A belvárosból kifelé haladva lényegében két utcánként találunk egy vasúti vagy metróalagutat keresztben. Ugyanakkor még kintebb haladva eltűnik a metró és a vasút is, a tengertől távolabbi negyedekben a hálózat belvárosközpontúsága miatt a buszok az urak a tömegközlekedésben. Ez azonban változni fog, jön az L9, jön az L10, melyek együtt Európa egyik legnagyobb metróprojektjét adják ki. 

A két vonalat mindeképp közösen kell kezelni, együtt épülnek, a törzsaszakaszuk ugyanaz lesz, a két viszonylat a vonal két végén kialakított ágakban tér el egymástól, míg az L9 a reptértől jár Can Zamig, addig az L10 Gorgtól jár a Zona Francaig. A vonalszakaszok hossza összesen 47,8 kilométer, melyet teljese egészében 2013-14-ben fognak átadni. Hogy miért tolódik ki ennyire, azt többen nem értik, az alagutak (egy korábbi térkép az alagutak helyzetéről) és az állomások jórészének építése a végfázisban van, 33,5 kilométernyi alagutat ástak ki, és 45 állomás szerkezetének elkészülte van a végfázisban az 52-ből. Tegyük hozzá, kb. öt-hat éves késésben van az egész projekt az eredetileg tervezett átadásokhoz képest.

Annyi bizonyos, hogy az új metró első szakaszát december 13-án átadták, a 3,9 kilométer hosszú, 5 megállós vonal több szempontból is érdekes, és eltérő a többi barcelonai vonalhoz képest. Először is kezdjük ott, hogy a vonalból egy méter sincs Barcelonában :), mind az öt állomás Barcelona egyik elővárosának, Santa Coloma de Gramanetnek a területén helyezkedik el. A most megnyitott vonal csak egy ponton, a korábbi egyetlen Santa Colomai állomáson, Fondon keresztül csatlakozik a barcelonai hálózathoz, ennek megfelelően az új hálózati térképen is meglehetősen viccesen néz ki. Az új vonal egyébként rövidsége ellenére nem került fel Európa legrövidebb vonalainak a listájára, ahhoz máris túl hosszú, teljes kiépítési hosszt nézve azonban a leghosszabbak között lesz. Nem csoda, a nyomvonal meglehetősen girba-gurba.

További eltérés a korábbi vonalakhoz képest, hogy a vonal szinte végig mélyvezetésű. A jelenlegi szakasz állomásai 30-50 méteres mélységben vannak, de a később átadandó szakaszokon 80-90 méteres mélységben lévő állomások is lesznek. 

Újabb eltérés, hogy a vonal automata CAF szerelvényekkel közlekedik, szemben a többi, hagyományos metrószerelvénnyel üzemelő vonallel. Az állomásokon peronfal biztosítja a balesetmentes közlekedést. Ez a kitétel egyébként a vonal múlt heti átadása óta megdőlt: december 16-a óta az L11 is automata szerelvényekkel, peronfalakkal üzemel.

Szintén a vonalhoz kapcsolódó érdekesség, hogy míg a vonal nyugati szakaszán egy 9,4 m átmérőjű alagútba egymás mellett fut a két vágány, addig a középső és keleti részeken az alagút átmérője 12 méterre nő, (a fúrópajzsra kíváncsiak katt ide) a két vágány pedig egymás fölé került. Ennek megfelelően az állomásoknál a két peron szintén el van tolva szintben egymáshoz képest. Az állomásokon a mélyvezetés következményeként nincsneke mozgólépcsők, az utasok elszállításáról több nagykapacitású lift gondoskodik (illetve a tűzlépcső biztosított) 

A vonalon ötkocsis CAF szerelvények közlekednek, a 90 méter hosszú szerelvények 960 utast tudnak elszállítani, az átlagsebesség 33 km/h.