Sydneyben a városvezetés döntése alapján úgy néz ki, elbontják a belvárosban köröző monorail vonalat. Az ok egyszerű: az 1988-ra elkészült, lábakon álló, minimum 5,5 méter magas pályán haladó vonal erősen városképromboló. A 3,6 kilométer hosszú Veoila üzemeltette vonalon hat darab, Von Roll Habegger gyártotta szerelvény fut, évente négymillió utast szállítva. (térkép)
Eltünne. Kár érte? (fotó: wikipedia, SveN)
Nem a monorail az egyetlen, amit a városvezetés megszüntetendőnek itélt, a teljes várost újragondolnák az elkövetkező harminc évben. A város alatt itt most City of Sydney-t értem, ami a 4,5 milliós nagyvárosból mindössze 177 ezer lakossal részesedik 25 négyzetkilométeren.
A Sustainable Sydney 2030 című vízió célja, hogy a belvárost megszabadítsa minden városképzavaró (everything ugly) elemtől , a város ismét a lakóké legyen. Eltűnne a vezetékek dzsungele, a vágányok, az autópályák.
2030-ban úgy képzelik el a várost, ahol a gyalogos és a kerékpáros forgalom dominál, nincsenek látható közművek, vákumos szemétszállítás van, csökken az autók számára odaadott felület, élénkítik a helyi kereskedelmet, 97 ezer új munkahelyet hoznának létre. Az üvegházhatású gázok kibocsátása 70%-al csökkene, az energiát javarészből megújuló forrásból szereznék be. A teljes dokumentum, a célok a vízió honlapján megtekinthetőek, sőt, nem csak a homályos célok, hanem konkrét számértékekkel az előrehaladás is megtekinthető.
Az egyik fő cél természetesen a kerékpáros és gyalogos közlekedés erősítése. 2030-ra 10%-ra szeretnék növelni a kerékpáros közlekedés arányát a mai 1,7-ről, ehhez 200 kilométeres kerékpáros hálózatot kezdtek el kiépíteni, emellett hangsúlyt helyeznek városi szinten a promotálásra is, bicikli-tanfolyamok, kerékpáros események zajlanak. Hangsúlyozom: nem civil kezdeményezésből eredően. A gyalogos közlekedéshez kapcsolódóan a városon belül zöldsáv rendszert szeretnének megvalósítani, a jelenlegi zöldterületekhez kapcsolódóan. A cél, hogy három perc gyaloglással a város bármelyik pontjáról elérhető legyen egy ilyen zöld folyosó. A gyalogos-kerékpáros témákat feldolgozó anyagrész itt tekinthető meg külön.
A városon belül 40 km/h-s sebességlimitet határoznának meg, az átmenő forgalmat pedig teljesen kitiltanák. Mivel a Sydney egyik jelképének számító Harbour Bridge a belváros északi végében van, így a hozzá vezető kapcsolatokat részben a föld alá helyeznék, részben pedig elbontanák, mint a Cahill Expresswayt, az első, 1958-ban megnyilt Sydney-i autópályát. A George Streetet, a város egyik emblematikus útját teljesen átalakítanák, a forgalmat teljesen kitiltanák, és a keresztező kapcsolatokat is korlátoznák.
A George Street ma és tervezett állapotában (fotó: Wikipedia, Sustainable Sydney 2030)
A már említett villamos - amely hurokjáratként fűzné fel a belvárost - itt, a George Streeten haladna, természetesen felsővezeték nélkül. (a látványfotókon a Bordeaux-i megoldás, az Alstom APS rendszere van feltüntetve) Mindezen túl új metróvonalakat létesítenének, ami azért érdekes, mert nem is olyan rég lefújták a metróépítést Sydney-ben. A cél, hogy az ingázók 80%-a tömegközlekedéssel érkezzen a városba.
Mindemellett a város car-sharing rendszert is kialakítana, legalább 550 autóval, miközben a hagyományos parkolóhelyek száma 300-a csökkene.
A közlekedési anyagrész itt tekinthető meg részleteiben.
A közlekedési átalakítások ütemezése (forrás: Sustainable Sydney 2030)
Olyan megoldások láthatóak itt Sydneyben,amik itt nálunk egyelőre elképzelhetetlenek, (és az anyagi lehetőségek sem egyformák) hisz a Kecskeméti utca lezárása is milyen tiltakozást okozott. Vajon nálunk lesz-e valaha a Kossuth utca kisebb kapacitású, vagy épp föld alatt vezetett. Lesz-e car-sharing rendszer, vagy ilyen mértékű elkötelezettség a kerékpározás iránt?