Bár a volt Szovjetunió villamosüzemei sok helyen halódnak, az üzemek hihetetlenül nagy száma (csak Oroszországban közel 70 városban van villamos), az ottani, jellemzően hazai vagy Tátra gyártmányú kocsik lecserélése több nyugati gyártó fantáziáját is megmozgatta. A hazai gyártók egyelőre nem képesek - vagy nem látják az igényt - 100%-ban alacsonypadlós kocsira, így a nyugati technológia licenszelése érdekes versenyt hozhat.

RVZ6 falusi környezetben (fotó: Karlis Grambergs)

Az elmúlt években a Bombardier és a rigai RVR partnerkapcsolata többször előjött, mint lehetőség a kanadai gyártó számára, hogy az orosz piacot meghódíthassa. A Bombardier elmondása szerint Rigába is szívesen szállított volna villamost (igaz, ezt itthon is elmondták több vidéki villamostender előtt, de indulni már nem indultak), azt az üzletet azonban a Skodának sikerült megcsípnie. Talán a villamoshálózatuk felújítására és bővítésére európai uniós forrásokat elnyerő kisebb lett üzemek, Daugavpils és Liepāja reménykedhet Bombardier-RVR közös kocsikban, bár a pár darabos rendelés valószínüleg nem ér el az óriásgyártó ingerküszöbéig, ők a nagyvadra, Oroszoroszágra hajtanak. :)

Az RVR egyébként korábban gyártott saját villamosokat is, az 1960-1987 között gyártott RVZ6 típusból pár darab Daugavpilsben ma is megtalálható, lásd a fenti fotót.

Miután 2011 májusában az Alstom 25%-os részesedést vásárolt a 2007 óta partnerének számító orosz Transzmasholdingban, azóta az orosz cég több illetékese nyilatkozott az orosz villamospiacra, Alstom-technológiával általuk gyártott járművekről. Állításuk szerint a mintegy 400 millió forintos (ez egy átlagos 30 méter körüli kocsiért olcsó ár) járgányokra évi 200-250 darabos kereslet van az orosz piacon. Bár a cég a legnagyobb orosz vasúti járműgyártó, profiljába a nagyvasúti modonyoktól a metrókocsikig sok minden beletartozik,  a villamospiacon mégis új szereplők lennének, az eredmény pedig valamilyen fapados Citadis lehetne.

A fenti két, nagyobb múltra visszatekintő megállapodás mellett új hír volt, hogy a horvát Končar együttműködési megállapodást kötött az ukrán LAZ-zal, méter és 1520 mm nyomtávú villamosok gyártására. A Belgrádban és Szófiában sikertelenül kenyerező horvátok ezúttal úgy tűnik, a villamosügyileg szintén kecsegtető számokat felmutatni képes ukrán piacra igyekeznek benyomulni. A LAZ (lvovi autóbuszgyár) a villamosgyártásbn eddig nem nagyon jeleskedett, a termékválasztéka autóbuszokra, trolibuszokra korlátozódott. A most gyártani tervezett 20 és 32 méter hosszú kocsikat 250 és 400 millió forint közötti összegért árulnák. A kocsik jelentős hányadát Ukrajnában állítanák össze.

A fenti cégeken kívül a Siemens is ott van az orosz piacon, villamosgyártási megállapodásról egyelőre nem tudok. 

Szerintetek melyik nyugati cég szállíthat először villamost Oroszországba? 

(a volt Szovjetunióba - egészen pontosan Kazahsztánba - elsőként az Alstom szállíthat, ez úgy tűnik, már eldőlt.)