PTinfo

Citrom és pisztácia

2011. július 31. - mestska

A városi tömegközlekedési flották - hacsak nem borítja őket reklám vagy nem esnek áldozatul valami kétséges marketing programnak - jellemzően egyenszínűek, kivételek azonban természetesen vannak. Az olyan megoldás azonban nagyon ritka, hogy valamennyi jármű egyedi színben pompázik. Legutóbb Tojama kapcsán volt itt szó a PTinfon ilyenről, a japán városban az egyik vonalon a szívárvány minden színében pompáznak a kocsik, a másikon a fekete-szürke-fehér színskálát lehet látni.

Minden szín együtt (fotó: CitaroG)

Reims-ben, Franciaországban Tojamához hasonlóan szintén színes villamosokat találunk, a 18 kocsi kilenc különböző színben ragyog. Bő egy éve, a villamosdizájnról szóló bejegyzésben már szóba került Reims, épp akkor állították ki a főtéren az egyik lila kocsit. Ami akkor még csak bemutató volt, mára mindennapos használati eszközzé vált: április 18-án megnyitották a Reims-i villamosüzemet, ami ezzel Franciaország 21. városa (de nem a 21. üzeme) lett, ahol valamilyen villamoson lehet utazni. (Ne feledjük, 1980-ban mindössze három francia városban volt villamos, de még 2000-ben is mindössze tízben)

Türkiz, felsővezeték nélkül  (fotó: CitaroG)

Az új villamoshálózat - mert egyből két viszonylat indult el - összhossza 11,2 kilométer. Az A vonal a város északi részéről a városközponton keresztül, majd az egyetemi campus mellett halad a város déli részén fekvő Debré kórházig, míg a B vonal az A-val megegyező nyomvonalon, de csak a városközpontból (egészen pontosan a pályaudvartól) kiindulva halad dél felé egészen a TGV Est Reims-i állomásáig. (térkép) A villamoshálózat kiépítése mintegy 345 millió euróba, azaz 95 milliárd forintba került összesen.

Mandarin a végállomáson  (fotó: CitaroG)

A Reims-i villamos ötlete az egyik legkorábbi a francia villamosreneszánsz városai közül: már 1984-ben felvetődött, hogy villamost kellene építeni a túlterhelt H buszvonal kiváltására. A vonal nagyjából megegyezett a mai A vonal déli szakaszával (térkép), a pályaudvarról kiindulva, a már említett Debré kórházat érintve haladt volna egészen Chatillons-ig. (a kórház és Chatillon közötti szakaszt ma is tervezik megépíteni). A projekt annyira előrehaladott volt, hogy 1986-ban a nagyközönség számára is bemutatták az elképzelést, sőt, még a Bouyguest is megnevezték, mint kivitelezőt, az Alstomot (akkor még Alsthomot) pedig mint a járművek szállítóját. (sőt, a tervezett TFS modellekből még H0 modell változat is készült) 1988-ban állami támogatást kapott az ötlet, 1990-re pedig véglegesedett valamennyi, a projekt elkészítéséhez szükséges terv és költségvetés. Általános meglepetésre ezek után 1991 elején a polgármester lefújta a villamosépítést, az elvesző parkolóhelyekre és zöldfelületekre hivatkozva. Az eredeti vonal 7,4 kilométeres lett volna, megvalósulása esetén a negyedik villamosüzem lehetett volna Franciaországban.

Füves pálya  (fotó: CitaroG)

Az akkori alpolgármester elkötelezett volt a projekt mellett, így miután 1999-ben az előző polgármester halála után átvette a város vezetését, ismét elkezdődött a reimsi villamos megvalósítása, létrehozva a most átadott hálózatot, bár a 2008-as helyi választások egyik központi eleme a villamos megvalósítása volt. A becslések szerint mintegy 45 ezer utas fogja használni a két vonalat, melynek több érdekessége is van.

Bordeauxhoz hasonlóan Reims belvárosában sem használnak felsővezetéket a járművek, ahogy a Garonne partján, úgy itt is a harmadik sínes APS technológiát használják, mintegy 2 kilométer hosszban, Boulingrin és Comédie állomások között, mindkét viszonylaton.

Belváros felsővezeték nélkül  (fotók: CitaroG)

A B vonal kocsijai nem érik el a TGV állomást ténylegesen, a magassági különbségek miatt attól párszáz méterre végállomásozik, a kettő között bizony gyalogolni kell. Bár műszakilag megoldható lett volna természetesen a villamos szintre emelése, ennek a 15 millió eurós költségét nem vállalta fel a város.

És most vissza a kocsikhoz, melyből 18 darab, egyenként ötrészes, 32,4 méter hosszú, 206 férőhelyes példányt szállított az Alstom. A kocsiknak több helyi jellegzetessége is van. Az egyik a közlekedési területen igen aktív, a karakteres marseillei villamost is tervező MBD Design tervezte homlokfal, melyet a reimsi pezsgőgyártás jelképeként pezsgőspohár alakúra formáztak - a talp nélkül természetesen, a másik pedig a már bevezetőben említett színezés.

Pezsgőspohár (fotó: salociN)

A 18 kocsi ugyanis kilenc színben tündököl, Ruedi Baur elképzelési alapján. És bár kezdetben narancsot, lilát, világoszöldet emlegettünk, az egyes színek elnevezései találóbbak lettek végül, fukszia, levendula, azúr, pisztácia, mandarin, skarlát, türkiz és citrom színeket találhatunk a hivatalos brossúrákban. Mindegyik színből két kocsi készült, leszámítva a citromot, melyből csak egy. A maradék három kocsit meghagyták szürkének, a tervek szerint ezek a kocsik fogják a reklámozás lehetőségét biztosítani.

A villamos megnyitását áprilisban egyébként egy óriás mechanikus pók belvárosi átvonulásával ünnepelte meg Reims, nem tudom, melyik érdekelt több embert, a pók vagy a villamos...
 

A bejegyzés trackback címe:

https://cities.blog.hu/api/trackback/id/tr622854796

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

premium salmon 2011.07.31. 11:57:03

A "belsőépítészetről" nem szólnak a tudósítások,? Nincs egyetlen kép? Az ülések is pezsgőspohár alakúak?

Jó látni hogy mennyi figyelmet fordít a formára, színre, egyéniségre és a helyi sajátosságokhoz történő valamelyes igazodásra.

Nálunk mihez lehetne igazodni?

mestska · http://cities.blog.hu 2011.07.31. 12:03:58

@premium salmon:

a belső térről kevés képet találtam, azok egy része is a korábban kiállított makettből való, pl. ez:

daiima.free.fr/snotur/phpmygallery-1.7.0/galleries/TRAM/Interieur_1.JPG

Ez már forgalomban van, de a tömeg (!) miatt nem látni az elrendezést igazán:

http://fr.wikipedia.org/wiki/Fichier:Intérieur_rame_fuschia_tramway_ville_reims.jpg

mestska · http://cities.blog.hu 2011.07.31. 12:05:57

@premium salmon:

nekem egyébként a belvárosi fotók tetszenek. Sehol egy felesleges oszlop (és itt most nem csak a felsővezeték-tartó oszlopokról bezsélek), sokkal letisztultabb az egész környezet.

hungeri 2011.07.31. 12:30:29

@mestska: Hát azért erről a képről látszik, hogy belül eszméletlenül szűkös a cucc! A hölgy nem is olyan molett, mégis mindkét széksorral kontaktba kerül, szóval nem egy gördülő folyosó...

A másik HSZ-edben foglaltak nekem is szemet szúrtak, szinte már hiányzik valami, annyira letisztult és "természetes" a kép. Értem ez utóbbi alatt azt, hogy sehol az aszfalt, a kipufogó füst, olajfolt stb., pedig oszlopok sincsenek és mégis egy nagy kapacitású tömegközlekedési eszközt láthatunk... Már-már elképzelhetetlen! Nizzában személyesen nem jött át ez a benyomás, valószínűleg azért, mert az ottani vezetékmentes szakasznak csak azon része füves, ami a szép nagy főtéren, illetve annak szélén halad, a többi része mind kövezett és az már nem ugyanaz. De csúcs szupernek néz ki mindkettő, itthon hol lehetne ugyanilyen hangulatot teremteni?
Az érdekelne még, hogy a mi időjárásunk (rengeteg por, vagy rengeteg hó, esetleg rengeteg falevél / szemét, mikor mi...) hogyan befolyásolná ezt a harmadik sínes áramellátási rendszer megbízhatóságát...?

mestska · http://cities.blog.hu 2011.07.31. 12:33:21

@hungeri:

"itthon hol lehetne ugyanilyen hangulatot teremteni?"

Kossuth tér

mestska · http://cities.blog.hu 2011.07.31. 12:35:27

@hungeri:

"mi időjárásunk (rengeteg por, vagy rengeteg hó, esetleg rengeteg falevél / szemét, mikor mi...) hogyan befolyásolná ezt a harmadik sínes áramellátási rendszer megbízhatóságát...?"

Valószínűleg nálunk hasonló elképzelés esetén nem harmadik sínes megoldásban, hanem valamilyen aksis cuccban kell gondolkodni. Az Alstom is képes ilyesmire, a többi gyártóval együtt - lásd épp az általad említett nizzai példát, ahol végül nem APS valósult meg.

KissGecihuszár 2011.07.31. 13:00:11

Én már azzal is kibékülnék, ha lenne az a nyüves munkavezeték és csak az, semmi más, tehát a tápkábelek (ugyanis a visszatáplálós rendszer miatt abból 2 kell) nem az oszlopokon, hanem végig a földben, szépen becsövezve futnának, majd az izléses oszlopokban - melyek a közvilágítási lámpákat is hordozzák (pl. kiskörút új szakasza, de akár a Petőfi Sándor u-ról is beszélhetünk Bp-n)- elhelyezve érnék el a munkavezetéket, csak végre történjék már villamosügyben nálunk is valami, legalább olyan vehemenciával, mint Szegeden, vagy Debrecenben, illetve Miskolcon. Vicc, ahogy Bp szenved az 1,3-as viszonylatokkal, illetve ennek a nettó idióta láng zsolt(direkt a kisbetű) nevű emberszabásúnak köszönhetően a budai fonódóval, továbbá Pécs, Győr is agonizál a maga 1,2,3 vonalának rajzolgatásával. Remélem ugyanakkor, hogy Sz.helyen tényleg komolyan fogják venni az újraindítást, illetve más olyan megyeszékhelyünk is elgondolkodik (Sz.fehérvár, Kecskemét, Nyírgegyháza,Veszprém) a kötöttpályán, ahol a jelenlegi buszos infrastruktúrára inkább illik a szubbalkáni, mint az Európai jelző. Ezen túlmenően ismételten érdemes a trolira, is mint korszerű alternatívára felhívni a szíves figyelmet, hisz a mai kocsik mindegyike képes akksival 5-6 Km-t is megtenni, tehát itt már lehet beszélni munka és tápvezetékmentes belvárosi övezetekről, ahol csendben elsuhan a busz, csak nehogy valakit elüssön, mert nem hallja meg...

premium salmon 2011.07.31. 15:44:51

@mestska:

Köszönöm a képeket, nem hiába kértem segítséged.
Ránézésre kizártnak tartom, hogy a forgóváz burkolódobozok között megvan a Magyarországon előírt 650 mm közlekedőszélesség – de még az 550 mm is alig.

Aztán ismét lemaradt, vagy épp ki lett takarva néhány szexi részlet:
- mennyire szűkül a járófelületen az utastér a csuklókban? (úgy tűnik, a távoli burkolóformákból, hogy a rabati testvérhez képest kevésbé, mondhatni alig)

- megmaradt-e Reims-ben – amint Rabatban – a forgóvázak feletti dobogó a szembe-néző, illetve a nekik hátat fordító páros ülések előtt – valóban 100% AP a járószint?

- végül egy banális kérdés: megvan-e a csuklószakaszban a széleken is a minimálisan 2000 mm tiszta belmagasság?

mestska · http://cities.blog.hu 2011.07.31. 16:06:40

@premium salmon:

nincs mit.

Sajnos méretek nem állnak rendelkezésre - valaki menjen, és utazzon ki egy centivel :)

Itt láthatsz (a makettből) további belső rossz minőségű képeket:

daiima.free.fr/snotur/phpmygallery-1.7.0/index.php?/category/83

@hungeri: ugyanitt lapozgatva lehet találni a tesztekről havas fotókat is.

premium salmon 2011.07.31. 16:48:00

@mestska:

Kösz és ímhol a válasz egy része mérőszalag nélkül: Interieur 1 bis.

A csukló még sem olyan tágas, a dobogók meg elöl, hátul és középen is ott emelkednek a páros ülések előtt, azaz nem igazán alacsony padlós a Citadis Reims. Igaz, ez csak a makett 2009-ből.

Azóta megtáltosodhatott az Alstom…

Fricy · http://epitos.blog.hu 2011.08.01. 09:00:43

Stílusosabb lett volna egy mechanikus narancs a pók helyett. :)

Tom és Jerry fan · http://www.tomesjerryfan.hu 2011.08.01. 09:20:54

Ahol nincs felsővezeték, ott aksiról megy a villamos?

Nagyon jópofa szerintem, valóban hangulatos. Nálunk első lenne, hogy összefirkálják... sajnos.

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2011.08.01. 09:39:26

ezeknek a villamosoknak a belső tere nem épp rövid távú tömegközlekedésre tervezett, 2 utal már el sem férne egymás mellett mondjuk leszállásnál, ellenőr elöli menekülésnél stb. a színpompás villamosok szerintem elképesztően ízléstelenek, ha van egy koncept (a sárga szín nem épp a kedvencem, de szerintem villamosokra tökéletes) akkor az legyen egy egységes, legyen benne... nem is tudom, harmónia? de nem kell egy New Orleans-i temetés hangulatát árasztani, a mesterkélt vidámság-kikényszerítés (mint minden mesterkélt dolog) működésképtelen. A harmadik sínes áramellátáshoz pedig szerintem már nem lenne idegzete a városlak kollegáimnak, megint legyen minden út feltúrva (magyarországi viszonyokat nézve) kb 3-4 évig... kösz nem :)
apropó: valaki meg tudná indokolni miért kell minden villamos vezetőfülkéjébe betervezni olyan orbitális nagy holt tereket? miért nem lehet egyetlen nagy plexivel megoldani a dolgot?

mestska · http://cities.blog.hu 2011.08.01. 10:10:56

@Tom és Jerry fan:

"Ahol nincs felsővezeték, ott aksiról megy a villamos? "

Nem, az Alstom APS technológiáját használják a járművek, egy középen vezetett harmadik sínből szerzik az áramot.

A posztban is benne van a link, de itt van még egyszer:

en.wikipedia.org/wiki/Alimentation_par_Sol

F173 2011.08.01. 10:35:46

@Tom és Jerry fan: "Nagyon jópofa szerintem, valóban hangulatos. Nálunk első lenne, hogy összefirkálják... sajnos."

Hol láttál Budapesten összefirkált villamost, mert én még nem láttam olyat! Értem én az állandó fikázási kényszert, de jó lenne néha ragaszkodni a tényekhez.

Nagyon ritkán láttam összefirkál metró szerelvény, de azt is elég gyorsan letakarítják!

- Rendi - 2011.08.01. 10:56:19

@F173: "Hol láttál Budapesten összefirkált villamost, mert én még nem láttam olyat!"

Akkor nyisd ki a szemed.

Öltönyösrabszolga · http://oltonyosrabszolga.blog.hu 2011.08.01. 11:11:44

Ez az alsóvezeték nem életveszélyes a gyalogokra? Biztos kitaláltak erre valamit az okos fizikisok, különben tömegével halnának az emberek, d mégis érdekel mitől nem vág agyon az űram, ha simán hozzáérek? Elvégre a pálya nincs elkerítve. Úgy tudom, ha a metró harmadik sínjét taperálom, nem leszek hosszú életű...

- Rendi - 2011.08.01. 11:23:39

@Öltönyösrabszolga: Volt olyan megoldás, hogy kisméretű szakaszokra osztották az "alsóvezetéket", és mindig csak ott volt áram, ahol éppen "kellett"; nem tudom, hogy itt erről van-e szó, de feljebb valaki belinkelte a rendszer wiki lapját.

Öltönyösrabszolga · http://oltonyosrabszolga.blog.hu 2011.08.01. 11:30:18

@- Rendi -: Igen, a wikilapot olvastam, de vagy elkerülte a figyelmemet, vagy nincs benne, de nem írja le mitől működik, csak nagyon NatGeo stílusban sulykolja, hogy az áram az alsó, harmadik vezetékben van. MOndom köszi, ezt értem, csak miért nem hal bele MenőPisti, aki nem a zebrán kel át?

xszolixxx 2011.08.01. 11:33:00

@- Rendi -: Igen valami ilyesmi, hogy csak azon a szakaszon van áram ami éppen a villamos alatt van. Igy nem lehet hozzáérni feszültség alatt lévő sínhez.
Hogy az időjárás, víz, hó, jég, szemét, törmelék állóságot hogyan oldották meg az engem is érdekelne.

radioenekes 2011.08.01. 11:55:26

Ha tizennyolc kocsi kilenc színben készült, minden színből kettő, akkor hogyan lehet egy darab sárga és három szürke kocsi?

newtehen (egyszerű mint a faék - de működik) · http://avie.freeblog.hu/Files/tehen.jpg 2011.08.01. 12:07:07

Jól nézzétek meg, mert majd 30 év múlva, amikor le kell selejtezni ezeket a kocsikat, eladják extra áron Magyarországnak.

vamivan 2011.08.01. 12:30:33

"Unlike the track-side third rail used by most metro trains and some main-line railways, APS does not pose a danger to people or animals and so can be used in pedestrian areas and city streets."

Öltönyösrabszolga · http://oltonyosrabszolga.blog.hu 2011.08.01. 13:31:26

@vamivan: Jójó, de HOGYAN? Nem vagyok én ennyire hiszékeny, a működési elv érdekel, hogy MIÉRT nemvág agyon az áram?

vamivan 2011.08.01. 13:37:27

@Öltönyösrabszolga: utana le van irva a wikipedia-cikkben; 8 meteres toltheto es 3 meteres semleges szakaszok valtjak egymast, es a tolthetok csak akkor vannak feszultseg alatt, ha jon a villamos. (nem egyszeru a technologia, de ha az lenne, mar 100 eve hasznalnak:).)

xszolixxx 2011.08.01. 13:57:51

@mestska: Az elektromos részt értettem, de ez a kinyíló becsukódó lemez, ez nem semmi.

balázs73 2011.08.03. 20:35:50

Kedves mestska!

Az APS rendszerben nincsen semmiféle kinyíló lemez. Csupán egy betonfészekben kettő darab zártszelvényű nyolc méteres acélvezető, és
három méteres egymástól szigetelt áram alatt
soha nem lévő zártszelvényű acél felváltva.

A nyolc méteres vezető szakaszokat egy-egy
darab 750V= feszültségű relédoboz látja el
árammal. Ha a villamos áramszedőkkel szerelt
hajtott moduljának első áramszedője impulzust
juttat a háromméteres szakasz előtti nyolc
méteres áram alatti szakaszból a relédobozba,
akkor ez behúz, és áram alá helyezi az előbbi
nyolc méteres szakaszt, amivel egyidőben az
azt megelőző nyolc méteres szakasz ellátását
megszakítja. Mindez a villamos haladásával
megismétlődik a következő nyolcméteres vezető szakaszoknál és relédobozoknál folyamatosan.

Fotók a Reims villamosüzemről:
www.drehscheibe-foren.de/foren/read.php?5,5356519

hungeri 2011.08.03. 20:51:48

Azért egy nagy sebességű gázolásnál, úgy érzem kaphat az áldozat egy inkluzív áramütést is, nem? Valószínűleg nem oszt, nem szoroz, mert aki ott rövidzárat képes létesíteni, az áramszünetben is 99,99%-os bizonyossággal halálos sérülések sorozatát szenvedi el...

balázs73 2011.08.03. 21:19:29

@hungeri:

A középső modul alatt vannak az áramszedők, így
gázolásnál egy teljes forgóváz, és úgy 14 méter
alacsonypadló gyúrja át a figyelmetlen gyalogot.
Ha ezek után úgy fekszik, hogy az egyik sínszál
és APS vezető között zárlatot képez akkor igen.

mestska · http://cities.blog.hu 2011.08.03. 22:34:22

@balázs73:

Balázs, bevallom, ezt egyszer olvastam valahol, és így ragadt meg bennem, bármekkora hülyeség is. A durva az, hogy még terjesztem is. :)

Köszönöm a felvilágosítást. Na többek között ezért örülök, hogy kommenteltek.

(de miért hasábszerűen jelenik meg a hozzászólásod?)

NAR 2011.08.04. 21:34:08

@balázs73: Akkor még nyitott a kérdés, hogy az eső vagy a beeső szemét hogy nem okoz gondot?

balázs73 2011.08.05. 21:25:07

@NAR: Az európai üzemeltetési éghajlaton az eső nem okozhat gondot, de például egy lefagyott ónoseső már áramfelvételi nehézségekkel járhat. A műfüves sínközű APS szakaszoknál meg nyilvánvaló a fű nyírásának és gondozásának fontossága.

A sivatagi Dubai APS üzeménél a homokszemcséket leseprő szerkezetet szereltek az akadálytalan áramfelvétel miatt.

www.alstom.com/transport/news-and-events/events/alstom-in-Innotrans-2010/sustainable-mobility/APS-3D-animation/

Moszkvicsslusszkulllcs 2011.08.22. 02:07:41

"Az európai üzemeltetési éghajlaton az eső nem okozhat gondot"

Mióta nem vezeti a víz az elektromosságot, pláne amikor a középső vályú színültig megtelik vízzel egy felhőszakadást követően?