A lóvasút, mint a villamos elődje alapvetően formálta át a városnak nem csak a képét, de az emberek szokásait is, jelentősen növelve az utazási távolságokon. Nem is csoda tehát, hogy az első budapesti személyszállító (teherszállításra már 1827-ben épült Kőbányán vonal) lóvasút 1866-os megnyitását követően a hálózat hihetetlen sebességgel épült ki, megteremtve a mai budapesti villamoshálózat alapját. Az első lóvasút a Kálvin tér és Újpest között közlekedett a Pesti Közúti Vaspálya Társaság szervezésében, a menetidő 35 perc volt.
Lóvasút a Margitszigeten (forrás: www.geocaching.hu)
A gyorsan bővülő, legnagyobb kiterjedése esetén 45 kilométeres, 1200 lovas hálózatnak végül a villamosközlekedés vetett véget, ami szinte pillanatok alatt eltüntette a lóvasút utolsó szakaszait is: bár az első villamost csak 1889-ben indították, nyolc év múlva az utolsó városi funkciójú lóvasút is eltűnt az akkori Budapest területéről, az utolsó járat Déli pályaudvar - János kórház közötti szakaszon 1898. június 7-én haladt végig.
Ekkor azonban nem ért még véget teljesen a lóvasutak kora Budapesten: Rákosszentmihályon a tizes évekig működött a hévre ráhordó, többször átszervezett járat, míg a Margitszigeten egészen 1928-ig húzták a lovak a kocsikat.
Kellene ma is ilyen a szigetre? (forrás: egykor.hu)
A margitszigeti lóvasút még abban az időben létesült, amikor se a Margit-híd nem épült meg, se a sziget rendezése nem történt meg. A sziget akkor még József főherceg tulajdonában volt, a nagyközönség számára csak 1869-ben nyitották meg,ekkora készült el a lóvasút is, Az egyvágányú vonal az akkori legnagyobb szigeten épült, a sziget déli végében kialakított hajóállomástól a sziget északi részében lévő másik hajóállomásig. Ne feledjük,1900-ig, a Margit-híd szigeti szárnyágának megnyitásáig csak vízi úton lehetett a szigetre eljutni. Az útvonalat az alábbi térkép jól mutatja:
Az egyvágányú lóvasúton három forgalmi kitérő volt. A vonalat kezdetben öt kocsival szolgálták ki, a növekvő forgalom mellett azonban a XX. század elejére már tíz kocsi szolgálta ki a vonalat. Mivel a vonal soha, a híd megnyitása után sem csatlakozott a városi hálózathoz, ezért a kocsiszínt is sziget déli végén alakították ki.
Lóvonat megálló a szigeten. (fotó: Müllner János/Kiscelli Múzeum)
A vonal végül 1928. április 10-án szűnt meg, helyét azonban nem a villamos, hanem az akkor elterjedő autóbusz-közlekedés vette át.
Az elmúlt időszakban többször is felmerült, hogy akár szezonális jelleggel jó dolog lenne visszaállítani a lóvasutat a szigeten. Valószínűleg egész sokan használnák, a sziget ma is még számtalan családi programnak ad otthont. Nem lenne unikális a lóvasút visszaállítása egyébként, a világ több pontján működnek hasonló üzemek.
Nektek mi a véleményetek, jó lenne visszaállítani a lóvasutat?