Az előző új rovat után ismét újdonsággal jelentkezik a blog. Az új rovat megszületésének legfőbb apropója az volt, hogy a hazai közlekedési cégeknél egyre jobb minőségű, már a nyugati színvonallal összehasonlítható térképeket készítenek a hálózatról, a Volánbusz pedig olyan új térképpel jelentkezett, melyek azon túlmenően, hogy a korábbi, szinte minden formai hibát elkövető áttekintő térképet leváltja, már-már úttörőnek tekinthető a hazai közlekedési hálózati térképek körében jellegét, és kiterjedtségét illetően.
Az új térképet a cím alapján Geréb Péter készítette, így, mivel a térképes utastájékoztatás a szivem csücske, Péter pedig láthatóan ért is ahhoz, amit csinál, így kértem, hogy válaszoljon pár kérdésre. A blog első interjúja következik tehát, várom véleménynyilvánításotokat, Péter pedig biztos szívesen olvassa az észrevételeiteket.
Bevezetőként annyit, hogy Péter nagy barátja a sematikus hálózati térképeknek (ezek használhatóságáról nem is olyan rég vita volt a kommentelők között a londoni metrótérképről szóló posztban), erről írta a diplomamunkáját, de ő készítette a budapesti metrókocsikban ma kirakott áttekintő térképet is.
- Mivel foglalkozol, Volánbusz alkalmazott vagy?
Kartográfusként dolgozom egy nagy múltú térképészcégnél, ahol a közlekedési térképektől merőben eltérő iskolai térképeket készítünk. Emellett esténként, hétvégenként – ahogy az időm engedi – a közlekedési térképekkel foglalkozom. Tehát nem a Volánbusznál vagyok állásban.
- Hogy kerültél kapcsolatba a Volánbusszal?
Az egész talán azzal kezdődött, hogy a térképek mellett a közlekedés mindenféle válfaja is az érdeklődési körömbe tartozott (és tartozik). Amikor eljött az ideje annak, hogy megválasszam a szakdolgozatom témáját, akkor valami olyat akartam választani, ami nem csak egy elméleti értekezés, hanem gyakorlati haszna is van (utólag úgy látom: ez sikerült). Így tehát olyan témát választottam, amiről a magyar térképész-szakirodalom tudtommal eddig egyáltalán nem foglakozott: a sematikus vonalhálózati (közlekedési) térképek.
Ezt a dolgozatot látták a BKV Utastájékoztatási csoportjánál is (hála egy ott dolgozó térképész kollégámnak), ahol úgy gondolták, hogy dolgozhatnék nekik. Az akkori osztályvezető később a Volánbuszhoz került át, ő hívott fel engem.
- Kaptál-e anyagi ellenszolgáltatást, vagy hobbiból dolgoztál a tömegközlekedés javítása érdekében? :)
Nekem ez a szakmám, szerződés keretében dolgozom a térképeken. Hogy megnyugtassak mindenkit: nem ebből fogok meggazdagodni. Igyekszem megdolgozni a pénzemért, mert ez a hobbim is. A magyarországi közlekedési társaságok (volánok) többségénél van még hova fejlődnie az utastájékoztatásnak, és ezen belül a hálózati térképeknek – remélem, hogy ezért tudok valamit tenni.
- Volt-e előzetes koncepció, amit követned kellett, vagy te határoztad meg az alapokat is?
Először a BKV-nak kezdtem el sematikus busztérképeket szerkeszteni a 2008-as paraméterkönyv bevezetésére. Ezek közül több most is kint található néhány végállomáson, leginkább Dél-Budán; bár a azóta rájuk férne a frissítés.
A Volánbusznál egy olyan, könnyen áttekinthető sematikus a térképet kértek tőlem, amit az állomásokon kinyomtatva tablóméretben kitehetnek, és a menetrendfüzetbe mellékletként betehetnek - ez utóbbit nyilván kisebb méretben. Emellett cél az is, hogy ez a térkép (illetve térképek) a weben interaktív formában is elérhetők legyenek, ahol más funkciók mellett az egyes vonalakra, megállókra rákattintva elérhetők lesznek azok menetrendjei.
Az a koncepció, hogy készítek egy áttekintő térképet a Volánbusz teljes elővárosi hálózatáról, egy-egy részletesebb térképet („szelvényt”) az agglomeráció egyes térségeiről – ennek első darabja a 700-asok térképe –, valamint a helyi hálózatokról is.
Igazából az áttekintő térkép még nincsen kész, de a teljes hálózatot egyben rajzolom meg, és ebből „vágom ki” az egyes szelvényeket. Ha az egész készen lesz, akkor azt átalakítva lehet áttekintőt gyártani, például a megállóneveket levéve. A teljes vonalhálózat a tervek szerint ráfér majd egy A0-ás lapra.
A Volánbusznak eddig (pontosabban az utóbbi években) nem volt térképe a helyközi vonalairól, leszámítva egy 2004-ben megjelent egyszínű nyomatot.
- Miért pont ez a stílus, ez az ábrázolástechnika lett végül kidolgozva?
Azért esett a választás erre az ábrázolásmódra, mert így lehet az adott területet a legkisebb méretben (helytakarékosan), a céltematikát legnagyobb részletességgel ábrázolni.
A helyközi vonalak jellegzetessége, hogy a településeken belül a megállóhelyeik sűrűn vannak, míg azokon kívül ritkábban. Az egyszerűsített, azaz torzított, tehát nem a valós földrajzi helyzetet ábrázoló, ellenben a topológiai viszonyokat helyesen megmutató térképen a valóságban nagy megállótávolságok redukálva vannak, míg a sűrű, bonyolult vonalhálózatú területek nagyobb térképi helyet kapnak.
Az sematikus térkép nyilvánvalóan nem alkalmas arra, hogy szabatos méréseket végezzünk rajta, vagy hogy koordináták alapján meghatározhassuk a helyzetünket, de nem is ez a célja, hanem az, hogy az utas közvetetten, az utastájékoztatás többi elemével (pl. menetrend, állomási, utastéri kijelzők, hangos tájékoztatás…) karöltve határozhassa meg a helyzetét és tervezhesse meg az útvonalát.
Bár az lenne az ideális, hogy a Volánbusz összes vonala: a helyközi és a helyi járatok együtt, egy térképen szerepelhessenek – és ezt éppen a sematizált térkép tehetné lehetővé –, sajnos ez terjedelmi okokból mégsem lehetséges mindenhol.
Ezért a helyközi vonalak térképén nem tűntetem fel a helyi közlekedéssel rendelkező nagyobb települések helyi, azaz a település közigazgatási határát át nem lépő viszonylatait. Ezen települések teljes vonalhálózatáról külön térképet, avagy melléktérképet készítek.
- Mennyi idő alatt készültek el a térképek, illetve ténylegesen mekkora területet dolgoztál ki?
Kb. március óta dolgozom rajta (persze a főállásom, és sok más egyéb elfoglaltságom mellett). Ha napi 8 óra munkával számolnánk, talán egy-két hét lenne egy rész elkészítése. Egyébként készen van az egész budai oldal (800), a váci térség (300), és Délen Csepel – Kiskunlacháza (600).
- Hogy készítesz egy ilyen térképet, mi a módszertan?
Mivel eddig nem nagyon volt (részletes) térkép, amiről a VolánBusz vonalait leleshetném, mindenekelőtt a menetrendet kell alaposan átrágni, és egy autó- vagy várostérképen megtalálni az egyes megállókat. Néha elég nehéz átlátni, mi is egy járat útvonala; településeken belül gyakran elég bonyolult az útvonaluk. Dabas például kész horror a számomra. Nagyon nagy segítség, ha már készen van a megállótáblákon látható BKSZ-es térkép, amiről „lelophatom” az információt.
- Van-e olyan részlet, apróság amire azt mondod, hogy ez GerébPéteres, egyfajta ujjlenyomat?
Én nem találtam ki semmi forradalmian új ábrázolásmódot, vagy jelet. Sokat tanulmányoztam különféle példákat, és ha úgy tetszik, azok egy-egy részletét, megoldását a magam módján alkalmazom. A sematikus térképek talán (az angolok számára) legismertebbikének, a
londoni sematikus metrótérképnek a megalkotója,
Harry Beck is ötleteket merített más, korábbi sémákból (pl. George Dow vasúti térképeiből), igaz, emellett hozzáadta a magáét is.
Már többször találkoztam olyan térképpel, aminél felismertem az én grafikai megoldásaimat.
Ennek én igazából örülök, mert ezek szerint van olyan, akinek tetszenek a munkáim.
- Milyen programokat használsz a térképek elkészítéséhez?
Corel Draw 12-vel rajzolom a térképeket, egy két funkciót az Adobe Illustratorral csinálok, mert azt a Corel nem tudja (pl. vonaltörések görbítése).
- A vonalhálózat módosulásával elképzelhető-e, hogy a továbbiakban is te leszel a felelős a térkép aktualizálásáért? milyen a szerződésed a Volánbusszal?
Igen, évente, vagy igény szerint aktualizálnom kell majd a térképeket.
- Dolgozol-e jelenleg más tömegközlekedési térképeken?
Az utóbbi pár hétben kifejezetten csak a Volánbuszos térképen, konkrétan a Vác-környéki vonalakon dolgoztam.
Emellett mostanában egy kicsit foglalkoznom kellett a metrókocsikban
látható térkép kiigazításával, mert végre lehetőség nyílt annak a hibának a korrigálására, hogy az 56-os villamos rajta van és végig megy a Villányi úton…
Vannak elképzeléseim, mit lehetne még feldolgozni, illetve vannak a BKV utaskapcsolati osztályán is nagyon jó ötletek, amelyek esetében jelenleg sajnos a pénzhiány jelent akadályt.
- Ha meg kellene határoznod, hogy az utastájékoztatás térképi oldalán hol állnak a magyar közlekedési vállalatok egy ötös skálán, akkor hányast mondanál? Miért?
Én azt látom, hogy az utóbbi években megindult a fejlődés. Van pár cég, ahol figyelmet fordítanak a jó vonalhálózati térképre.
A legtöbb helyen sajnos csak egyszínű, elavult térképeket lehet beszerezni, amiken elég nehéz eligazodni. Pécsett, bár többszínű a vonalhálózati térkép, de ugyanúgy nehéz rajta eligazodni. Ha lejutok egy-egy városba, általában eszembe jut, hogy beszerzek egy vonalhálózati térképet a helyi autóbusz-állomás pénztárában. Székesfehérváron és Veszprémben meg sem értették, hogy mit kérek, illetve nem is hallottak arról, hagy lenne olyan. Lehet, hogy ha menetrendet kértem volna, abban benne lenne mellékletként?
Ezért én talán 3-ast adnék a legtöbb cégnek, de nagy lenne a szórás az 1-es és az 5-ös között.
- Melyek szerinted a legjobb tömegközlekedési térképek? (nem csak sematikusak) Miért?
Véleményem szerint a legjobb közlekedési térképek a franciaországi városok (
Párizs busztérképe,
LyonLyon…) vonalhálózati térképei. Ezeknek az alapja egy hagyományos várostérkép az utcahálózattal, amin minden viszonylatot külön vonal és külön szín jelöl... Ezek a térképek igényesek, részletesek, jól értelmezhetőek, és ráadásul ingyenesek. Ha nincs pénzünk várostérképre, kérhetünk egy ilyet a jegypénztárnál. Az effajta térkép elkészítése nagyon nagy munka. Ha lesz időm és energiám, szeretnék egyszer én is ilyesfélét rajzolni.
A „francia” típus mellett a német nyelvű térségek sematikus térképei azok, amelyeket példamutatónak gondolok. Számomra különösen tetszetősek ezek közül
Zürich,
Köln vagy
Lipcse térképei.
Kifejezetten a metróhálózatokat bemutató ábrák közül is sokat említhetnék pl. a londoni,
barcelonai,
berlini sémákat – ezek mind hasonló, „Beck-stílusúak”, vagy a
Washington,
Szentpétervár sematikus ábráit.
- Magyarországon szerinted melyik szolgáltató áll az élen a térképi utastájékoztatás területén, akár megállóhelyi, akár internetes oldalon? Miért?
Mindenképpen kiemelném Miskolcot, ahol olyan kiadványt lehet kapni a jegypénztárakban (ha jól emlékszem, egy buszjegy áráért), aminek az egyik oldalán egy hagyományos, „francia típusú” térkép van, a hátoldalán pedig a hálózat sematikus ábrája látható. A cég honlapján ez utóbbi
interaktív formában van fent. Nekik én mindenképpen 5-öst adnék.
Egész jó kis
zsebtérképe van Szegednek (ez csak az SZKT villamos és trolibuszhálózatát ábrázolja), és a Tisza Volán
térképe se rossz.
Debrecenben is felkerült a DKV honlapjára egy interaktív sematikus térkép
Sajnos a szolnoki (Jászkun Volán) megállótáblákat még nem volt alkalmam személyesen meglátogatni, de azt tudom, hogy egy nagyon jó GPS-es rendszert építettek ki, így az interneten
nyomon követhetjük buszok pillanatnyi helyzetét. És emellett a megállókban is pontosan tudhatjuk, mikor jön a buszunk.
A szolnokival azonos alkalmazás található a pécsi közlekedési társaság
honlapján is.
- Budapesten az elmúlt években szinte évről-évre nyomon követhettük a metróban kihelyezett sematikus térképek evolucióját. Neked hogy tetszik az utolsó állapot? Mik az előnyei és hátrányai?
A kocsikban most látható
térképet én készítettem. Ennek az őse a szakdolgozatom egyik melléklete. Ezzel keltettem fel a BKV érdeklődését, mivel a korábbi térkép már régóta cserére érett volt. Az én térképem az előzőnél annyiban több, hogy a villamosvonalak külön színt kaptak, nem futnak ki a térképről – azaz a teljes hálózat rajta van, és feltettem a megállók neveit is. Sajnos a részletesség a rajz nagy hátránya is, mivel a közlekedési cég nincs abban a helyzetben, hogy minden változásnál le tudja cserélni a térképet. Szerencsétlenül sült el az, hogy a térkép elkészülte és legyártása után derült ki: Budán nem is a paraméterkönyvben leírtak szerint fognak járni a villamosok.
Véleményem szerint az lenne az ideális, ha ez a térkép minden apró változtatásnál cserélhető lenne, hogy tényleg pontos információt tudjon adni.
- Miért volt szükség a négyes metró feltüntetésére?
Ebben eltértek a vélemények, hogy legyen rajta, vagy sem. Akkor valamiért úgy döntöttünk, hogy legyen. Azóta ezt én is hibának tartom. Az is hiba, hogy olyan színnel írtam rá, hogy épül, ami nem látszik elég jól. Igaza van annak, aki azt mondta, hogy ez olyan "szovjetes": tőlünk keletre volt divat feltenni a tervezett vonalakat is a térképre.
Az
internetes verzión nincs rajta az M4.
Eredetileg azért rajzoltam be, hogy a rajz "kompatibilis" legyen vele: ha kelleni fog, nem kell majd átrajzolni az egészet. Az ötös metró is könnyen beleilleszthető, bár nem tudom, fog-e az valamikor is kelleni.
- Látod-e értelmét, realitását, hogy több, vagy másfajta térkép terjedjen el Budapesten a jelenleg használatosak mellett/helyett?
Én kifejezetten jónak találom a mostani vonalhálózati térképet. Lehetne rajta javítani, mint minden térképen. Ezzel együtt elfogultan mondhatom, hogy örülnék neki, ha minél több térkép lenne a járműveken vagy a megállókban. Például a londoni buszmegállókban un.
Spider Map-ok vannak kihelyezve, melyek az adott környéket mutatják sematikus térképen. Ezekből rengeteg féle van, én nem számoltam össze, de lehet, hogy az ezret is eléri a számuk.
Sokaknak nem tetszenek a sematikus térképek, mert túlságosan absztrakt ábrázolásnak gondolják. Szerintem sem szerencsés, ha a hagyományos, topográfiai alapú térképek
helyett kínálunk sematikusat. A két típus egymást egészíti ki. A londoni hiányzó Temzéről
szóló cikk egyik hozzászólója (Androsz) nagyon jól megfogalmazta: „…mindkettő jó, csak nem ugyanarra, emiatt mindkettő kell. Legalább legyenek elérhetőek.”
Ha kíváncsi vagy a legfrissebb tömegközledési hírekre, érdekességekre, akkor kövesd a PTinfo rendszeresen frissülő Facebook oldalát, ahol folyamatos információt kaphatsz a közlekedéshez kapcsolódó újdonságokról, furcsaságokról, érdekességekről.