Orszk, (nem összetévesztendő a szibériai nagyvárossal, Omszkkal!) az Urál déli részén fekvő 250000-s, az Urál folyó mentén fekvő város két kontinens határán fekszik, hiszen a geográfusok zöme azt tartja, az Urál folyót lehet és kell földrajzi határnak tekinteni. Persze a település nem igazán híres erről, hisz egy folyó nem olyan látványos, mint pl. a Boszporusz, meg hát maga Orszk története sem nyúlik olyan régre vissza, mint Isztambulé. Nem, tényleg nem mi alapítottuk uráli vadász-halász-gyűjtögetős korszakunkban, ezt helyettünk az oroszok tették meg 1735-ben, jelölve az akkori orosz határt. Orszk igazi fénykora azonban a XIX. században, majd a 30-as évektől kezdve az Urál ásványkincseinek egyre nagyobb fokú kitermelésével jött el. A város ma is ipari jellegű, van itt acélipar, vegyipar, gépgyártás, meg jáspisbánya, hogy valami szépet is mondjunk.

Egy ekkora városhoz természetesen a szovjet időkben villamos is dukált, az 1940-ben építeni kezdett hálózatot ugyan megakasztotta kicsit a világháború, de végül 1948-ban csak átadták az első szakaszt. Ma a hálózat hossza mintegy 40 km, a viszonylatok száma 10.

Az utolsó nagy átrendeződés tavalyi év október 31-én történt, ekkor kötötték össze Orszk addig különálló két hálózatát. Merthogy a város azon orosz városok közé tartozott, ahol valamelyik nagy ipari üzem saját szakállára külön villamosvonalat épített az üzemig. Ez történt itt is a billenős pótkocsikat gyártó ОЗТП (OZTP) üzem 1985-ben önálló vonalat épített, mely a városi hálózathoz nem csatlakozott, az átszállás párszáz méteres sétával volt lehetséges. 

A két "hálózatot" egy vasútvonal alatti aluljáró választotta el egymástól, mint ahogy a légifotón is látható. Az önálló vonal az aluljárótól északra fordult hurokban, míg a városi hálózat idáig kijáró viszonylatai mindezt az aluljárótól picit délre, az egyik orszki vasúállomás oldalában tették meg. Az összekötés megvalósulása után az aluljáró alatt jelzőlámpás forgalomirányítás alakult ki, a viszonylatokat pedig teljesen átszervezték, biztosítva gyárhoz és a vasút túloldalán kialakult településrészhez való közvetlen eljutást a város másik végéből is. Az átépítés teljes költsége, ideértve a közúti költségeket is, 10,5 millió rubel (67 millió forint) volt. Az új összeköttetés lehetőséget biztosít a város terveiben szereplő új lakónegyed kiépítésére is az eddig nehezen megközelíthető területen.

A jelenlegi hálózat itt, az összekötés előtti itt látható, az eddigi szeparált vonalszakasz a városi keleti felén látható.

(az első fotón egy KTM-1-es villamos látható az ötvenes évekből, a másodikon egy KTM-8 napjainkban)