Érdekes, hogy ma, amikor tele van az internet metró-, és villamosfanokkal, valamint minden jobb közlekedési társaságnak van honlapja, akkor is találni olyan területek a földön, ahol a helyi kötöttpályás üzemről szinte alig találni információt. Legutóbb Brazíliáról mondtam ezt, most épp Törökországról... Azt megértem, ha nincs fenn minden online adat az utolsó kis falu grand taxi sofőrjéről, illetve minibusz-szolgáltatásáról, de azért az, hogy egy 1.500.000-s török város új metrójáról se találni sok mindent, az már furcsa.  

Mindesetre azért megpróétam pár dolgot összeszedni Adana - merthogy róla van szó -  új metrójáról. A metróüzem kiépítése először 1988-ban vetődött fel, 1992-ben pedig elkészült az első megvalósíthatósági tanulmány. A vonal kiépítésének költségeit 339 millió dollárra tették akkoriban. 1996-ban a bursai, és ankarai vonal kiépítésével együtt az adanai vonal kiépítésére is kiírták a nemzetközi tendert, melyet az Adtranz–Alarko-ABB Elektrik konzorcium nyert meg. 1998-ban a vonal áttervezésére is szükség volt, részben a földrengések, részben a vonal meghosszabbítása miatt.

Az építkezés maga 1999-ben kezdődött el, s a kezdeti gyors tempó után csigalssúsággal haladt előre, bár a helyi választások mindig jó alkalmat hoztak a metróépítés előrehaladásának bizonyítására. 2004-ben az addig elkészült rövid szakaszon már tesztüzem is volt, a polgármester vezetésével természetesen (ugyanazzal, aki 15 évvel azelőtt elindította a metróépítést...).

A választások után azonban ismét minden elcsöndesült a metróépítés körül. 2006-ban személyesen a török miniszterelnök próbált odahatni a polgármesterre a metróépítés felgyorsítása érdekében, ha már ilyen lelkesen költi a közpénzt.

2009. márciusában aztán megtörtént a csoda, megnyílt a vonal első 8,5 kilométeres szakasza Hastane és Vilayet állomások között. A vonalon 8 állomás van, a folytatás azonban már épül, hadd ne bocsátkozzak becslésekbe a további szakaszok átadását illetően.... (térképet lásd itt)

A vonal teljes hosszában 13,5 kilométer lesz, 13 állomással, az alagútban elhelyezkedő szakaszok aránya is nőni fog, jelenleg mindössze a két végállomás fekszik a felszín alatt, a közbensők viadukton lette kialakítva.

A közlekedést 36 darab, háromrészes egységekbe csatolt AdTranz-Rotem gyártmányú, 27 méter hosszú, 2,65 méter széles kocsik bonyolítják le. Bár azt írják, hogy kocsinként 311 a férőhelyek száma, a méretekből itélve ez nem 4 vagy 5 négyzetméter/fővel van számolva...

Valahogy egyébként az egész rendszer számomra olyan nyolcvanas évekbeli, fejlődő országok által épített rendszert sugall, nyoma sincs a XXI. századra jellemző metróépítési színvonalnak... A költségek pedig már 533 millió dollárnál járnak...

Az első és harmadik fotót Ahmet Nadir İşisağ, a másodikat és negyediket Fatih_01, az utolsót tramturk készítette