Brasilia 1960 óta fővárosa Braziliának, felváltva a korábbi fővárost, Rio de Janeirot. Az új, Lúcio Costa és Oscar Niemeyer által a tengerparttól szűk ezer kilométerre tervezett város azonban ekkor igazából még nem is volt kész, a politika és az adminisztráció azonban döntött. Döntött emellett számos, a túlnépesedett tengerparti sávon lakó brazil is, akik a jobb élet rem,ényében az új fővárosba költöztek, szépen beleköpve a kormány levelébe, akik erre nem voltak felkészülve. Az "illegális" bevándorlók végül maradtak, és kialakították a maguk szatellittelepüléseit a minden építész-tankönyben szereplő központi, megtervezett városmag körül.
Bár eredetileg a várost félmillió lakosra terveték, mára a lakosszáma 2,5 millió felé nőtt, negyedik legnagyobb városává válva országának. A népesedés elsősorban a szatellitvárosoknak köszönhető, itt él a főváros lakosságának 85%-a, autó hiányában természetesen a tömegközlekedésre támaszkodva. Ami azonban nem túl fényes.
A tömegközlekedés a brazil fővárosban 2001-ig mindössze a buszokat jelentette, ekkor nyílt meg az 1992 óta épített metró első két, jórészt közös nyomvonalon haladó szakasza. A déli városrészekbe kifutó, 1600 mm nyomtávú vonalakon 4 kocsis szerelvények közlekednek 5 és fél percenként, jól jelezve a tényt, hogy a metró nyomvonalával szemben a buszok jobb elérést biztosítanak a városközpont felé továbbra is. Szintén ezt támasztja alá, hogy a 46,5 kilométeres hálózaton a napi utasforgalom mindössze 130000 fő, azaz jóval kevesebb, mint itthon a nagykörúti villamosoké. A hálózat bővítése napirenden van, a vonalak minden irányban történő hosszabbítására a közelmúltban írtak ki tendert.
A hosszabbításokkal párhuzamosan folyik új metrójárművek beszerzése is, a nyertesnek 12 darab négykocsis szerelvényt kell szállítania, egyúttal vállakoznia a meglévő, 1993 és 2001 között a helyi Mafersa által gyártott szerelvények felújítására.
A metróhosszabbításokkal párhuzamosan Brasilia villamosvonalakkal is gyarapszik. Az első vonal a repülőteret köti össze majd a metróvonalak közös szakaszának meghosszabbítása utáni végállomással. Az első ütemben 8 km hosszú, 2011-re elkészülő vonal 320-340 millió dolláros költségét 60%-ban a helyi önkormányzat, 40%-ban pedig a Francia Fejlesztési Ügynökség (Agence française de développement) által biztosított kölcsön finanszírozza. A vonalon a 2014-ig történő teljes, 21 km hosszra történő kiépítés után 140000 utast várnak, melyből a csúcsórában 16000 utas jelentkezik. A vonalra a korábban kiválasztott Siemens vagy Alstom fog járműveket szállítani. Érdekes lesz majd, hogy jutnak el oda a villamosok,a szállítási költség nem két forint, pardon, brazil real lesz.
