A mozgólépcsőkkel kapcsolatban régi szállóige internetes fórumokon, hogy azok közlekedési rendjét még a metróépítéssel együtt határozták meg, és bár azóta az utasforgalom térben és időben egyaránt változott, a mozgólépcsők menetrendje már-már fizikai törvényszerűségként stabil :)

Ez persze nem igaz, én is tudok mondani olyan lépcsőket, ahol változás történt az utóbbi időben. Ugyanakkor tény, hogy sokszor morogtam én is, amikor egy mozgólépcső ment felfelé, miközben odalenn (vagy fordítva, odafenn) kígyózott a sor.

Szemléltető ábra következik :)

Hömpölyög (fotó: gyik.freeblog.hu)

A témával kapcsolatban megkerestem Jangel Mátyást, a BKV forgalmi üzemeltetési és tervezési osztályának vezetését, hátha fel tud világosítani engem erről. 

Az első PTinfon megjelent (a Volánbusz és BKV térképek alkotójával készített) interjú nagy sikernek örvendett annak idején, ha az olvasottságát nézzük, akkor mindenképp. Remélem a most következő is legalább ilyen népszerű lesz. 

 - Pontosan mi is a feladatod a mozgólépcsők kapcsán, hogy kapcsolódsz a mozgólépcsők közlekedéséhez?

A mozgólépcsők üzemeltetési rendjét az utasforgalmi adatok alapján a forgalmi szakterület határozza meg., valamint az utasforgalom mellett az egyes lépcsők irányát, üzemóráját a műszaki használhatóság is befolyásolja. Korábban, pl. egyes szovjet mozgólépcsőket tartósan csak egyik, vagy hegymeneti- vagy lejtmeneti irányban lehetett üzemeltetni. Meghibásodás miatt is szükséges lehet az üzemelés irányának korlátozására, illetve a lejtakna keresztmetszete miatt is (van) lehetséges /előfordul irány-korlátozás: pl. a Batthyány téren a szélső lépcsőkön csak felfelé szabad utasokat szállítani, mert az akna kialakítás olyan, hogy a szélső lépcsőknél a felső szinten nincs meg a szükséges magasság a lépcső „lebukásának” helyén. (Itt eredetileg 3 lépcsőkar volt,a nagy forgalom miatt azok cseréjekor már 4, keskenyebb lépcsőt építettek be.) Az üzemeltetési idő egyrészt befolyásolja a mozgólépcsők áramfogyasztását, másrészt a karbantartási szükségletüket; ez a liftek karbantartásához hasonlóan szigorú hatósági előírás, amit még az ismert BKV-körülmények között is tartani kell.

 - Hol helyezkedik el ez a csoport a BKV szervezetén belül?  

A forgalmi szakterület a metró forgalmi főmérnökség része, míg a műszaki szakterület az alagútfenntartási területhez tartozik.

 - Melyik mozgólépcsők tartoznak hozzátok, csak a metróhoz közvetlenül kapcsolódóak, vagy az aluljáróban lévők is?  

A BKV üzemelteti általában a metróállomások közelében lévő mozgólépcsőket is (például a Nyugati pályaudvarnál a vasúti vágányokhoz menő lépcsőket, de az új Köki létesítménynél a nem szorosan a metróhoz tartozó lépcsők már nem kerülnek a BKV üzemeltetésébe – legalábbis a jelenleg ismert tervek szerint.

 - Hallhatnánk pár statisztikát, rekordot? Hány mozgólépcsőért feleltek, melyik a leghosszabb, melyik a legrövidebb, melyik szállítja a legtöbb utast, stb…?  

A BKV kezelésében, jelenleg 106 db, különböző emelőmagasságú lépcső van. K-Ny-i vonalon Moszkva tér, 38,6 m, a Stadionok, 3,1 m. É-D-i vonalon Kálvin tér, 24,4 m, a Deák téri aluljáróba vezető lépcső 3,6 m. Elméleti utasszállítás a lépcső haladási sebességétől függ, ez az érték a régebbi típusoknál, 16200 fő/óra. A gyakorlatban ez a szám fele, harmada az elméleti értéknek, a budapesti utazási szokások miatt. (Ma már nem állnak oly szorosan egymáshoz az emberek, mint 1970-ben.)

 - Rendszeresen felmerül, hogy a mozgólépcsők nem követik le az utasforgalmat, és a menetrendjük még a hetvenes évekből származik. Igaz ez?

Azért az ilyen sarkos megfogalmazás nem teljesen igaz. A metró mozgólépcső menetrendek felülvizsgálata a BKV 2007. évi szervezeti változását követően megtörtént. A metró menetrendek való igaz, hogy több, mint 10 év után, a 2008. évi paraméterkönyvi változáskor módosultak, így a mozgólépcsők közlekedési rendje is ekkor változott jelentősen. Ezt követően mind az észrevételek hatására (akár a közérdekű bejelentések, akár a topikon megjelentek), mind az utasforgalmi-vizsgálatokra, ellenőrzésekre tekintettel történtek finomítások a menetrendekben. Megjelent az iskolaszünethez kötődő, a pénteki napokra érvényes mozgólépcső menetrend, valamint ledöntésre került többek között a Batthyány téri „délután csak 3+1 lehet” fétis. Természetesen anyagi okokból nem lehet mindenütt mindig minden mozgólépcsőt egyszerre járatni, így előfordulnak –jellemzően nem szabályosan – torlódások. összességében bővült a lépcsők működési ideje, legnagyobb mértékben a Deák Ferenc téren a két metróvonalat összekötő irányban.  

Mozgólépcső menetrend minta

- Átlagosan milyen sűrűn változik egy-egy mozgólépcső menetrendje? Évente, ötévente?

A változás helyszíntől is függ; az utóbbi évek tapasztalatai azt mondják, hogy van, ahol egy éven belül is be kell avatkozni. Az utazási szokások azonban globálisan 2-4 éves időszakokban is csak kismértékben változnak (kivéve persze, ha valahol forgalomkeltő létesítményt adnak át, vagy megváltozik a munkarend a Kossuth téri közintézményekben), és a rendszernek is van bizonyos tartaléka; azaz 10%-os változásért nem feltétlen kell minden esetben új lépcsőt indítani. De pl. a Klinikáknál az egyetemi tanórák időrendjének változása már indukálhat változást.

- Melyik lépcső az, aminek a legrégebben változott a közlekedési rendje?

Itt inkább állomásról érdemes beszélni; talán a már említett Klinikák, illetve a Nyugati téren pl. a pályaudvari lépcső – Ez utóbbinak a szabályozása a forgalmi ügyeletes hatáskörébe tartozik –az utasforgalom függvényében

- Az utasforgalmi felméréseket ti rendelitek meg, vagy általános utasforgalom-felvétel következtében történik mindez? Publikusak ezek az adatok?

Az utasforgalmi felvételek egy részét a BKV saját dolgozói készítik el. Ezek azonban nem tudnak teljes körűek lenni, hiszen egy metróvonal egy napját megbízhatóan többszáz munkatárssal lehetne felvenni. Egy adott állomás mozgólépcsőinek reggeli csúcsidőszaki forgalmát azonban 2-3 számlálóval is meg lehet figyelni.

- Az utasforgalmi adatok alapján melyik lépcsők a legterheltebbek?

Nagy forgalmat bonyolítnak le a Moszkva tér, Batthyány tér, Blaha Lujza tér, Nyugati tér lépcsői és a Deák téren az összekötő lépcsők.  

Le- és felszálló utasok száma az egyes állomásokon (némelyik gyanús)

- Ha megvan az utasforgalmi adatok, hogyan igazítjátok ehhez a mozgólépcső menetrendet? Mennyi az átlagos vagy maximális várakozási idő, amivel számoltok?

Igazi statisztikai modellezésről a metró megindulásához készített tervezési időszakot kivéve nem tudok. (Persze ettől még lehet, hogy volt.) A mért utasszám és az órás szállítóképesség hányadosa az csak egy alap-viszonyszám. Lejtmenetnél még nagyjából igaz is lehet, ha közel egyenletes intenzitással érkeznek az állomásra az utasok (például a Blaha Lujza térnél, vagy a Klinikáknál). A hegymenetnél figyelembe kell venni, hogy milyen gyakorisággal érkeznek a szerelvények, és az egy szerelvényről leszálló utasok számára a következő vonatig elegendő-e a szállítókapacitás ahhoz, hogy elhagyhassák az állomást. A várakozási idők esetében nincs leírt norma sem megrendelői oldalon, sem szakmai oldalon. A közúti gyalogos jelzőlámpákból kiindulva – ahol ugye jellemző a 75-90-120 másodperces periódusidő - úgy gondolom, hogy ha a mozgólépcső irányába tartva 15-25 másodpercet nem haladja meg az alsó elosztócsarnokból, vagy lefelé menet a bejárattól a lépcsőre lépésig eltelő idő, akkor megfelelő a kapacitás. Természetesen előfordulhat olyan együttes érkezése a két irányban éppen „lemaradó” szerelvényeknek, hogy a sor hosszabb lesz. Ha azonban ez nem rendszeres, igazából nincs mit tenni vele; arra nincs anyagi fedezet, hogy minden lépcső mindig járjon.  

- Nem sok ez a 15-25 másodperc tömegben álldogálás? Jó pár éve kaptam a BKV-tól olyan választ, hogy a Deák téri rövid mozgólépcsőknél elfogadott a 10-15 másodperces várakozás. (Itt is változott a mozgólépcső menetrendje közben)

A 15-25 másodperc ácsorgás, vagy lassú haladás persze soknak tűnhet. Ha jól emlékszem a Blaha Lujza téri lépcsőnél kb. 5 ezer forint egy üzemóra üzemeltetési költsége. A Deák téri lépcsőknél az igényvezérelt indulás jelentené a jó megoldást; ha szükséges mindig mehetne, és összességében valószínűleg kevesebb üzemórában járna, mint most.

- Ha változik a metrómenetrend, az magával vonja-e automatikusan a mozgólépcső-rend változását is?  

Nem feltétlen, az előző pontban szereplő értékeket kell figyelembe venni. Befolyásoló lehet a két irányból történő együttes érkezés, vagy egy ritkább követésre való áttérésnél pl. az egy szerelvényről leszálló több utas. (Persze ez fordítva is igaz, ha sűrűbben jönnek a szerelvények, valószínű, hogy egy szerelvényről kevesebb leszálló lesz.)

Az egyik állomás forgalma és a hozzá tartozó mozgólépcső menetrend

- Este vagy hajnalban nem érné meg a lépcsőket csak akkor elindítani, ha utas lép rájuk? Mennyivel csökkenthető így az energiafelhasználás? Kisebb forgalmú állomásokon biztos beválna, nem?  

A régebbi mozgólépcsők konstrukciós kialakításánál ez nem megoldható. Két állapot van, vagy megy, vagy áll. A 70-es években, még nem volt szempont az energiatakarékosság. Jelenleg is folyik a hajtásrendszer korszerűsítése, de nem a teljes leállás, hanem a csökkentett sebességgel való közlekedtetés, irányában.

- Van-e valami cím, ahova beírhatják a mozgólépcső menetrenddel kapcsolatos véleményeket az utasok, vagy marad az általános bkv panaszcím?  

A mozgólépcső üzemeltetésével kapcsolatos javaslatokat is a BKV ügyfélszolgálatához célszerű eljuttatni, illetve valószínű ezt a kérdést is majd egyetemesen átveszi a BKK.

- A tavalyi év elején a BKV sztrájktól kezdődően hónapokig nem ment a Batyin az egyik lépcső, az Építős blog még posztolt is róla. Mi történt? Sokszor járok arra, de soha nem láttam, hogy dolgozott volna valaki, leszámítva az újraindítás napját.

Egy nagyértékű alkatrész hibásodott meg, amelyet a gyártó is csak rendelésre, hosszabb átfutási idővel tudott szállítani.

- A tervszerű karbantartásnak egy-egy lépcső esetén mi a rendje? Milyen időszakonként állítjátok le a lépcsőket, és mit néztek, mit cseréltek ilyenkor?

Ütemezett karbantartás folyik, adott lépcsőtípus gyári karbantartás technológiája, illetve a már kialakult gyakorlat szerint. Hogy mikor, melyik egységet kell karbantartani, ez függ a technológiától, illetve a mozgólépcső korától. Karbantartásnál nincsenek előre betervezve alkatrészcserék, csak a meghibásodott darabokat cserélik, valamint különféle beállításokat ellenőriznek, vizsgálatokat végeznek. Ami tervezett az a különböző folyadékok cseréje, pl. fékfolyadék, hajtómű olaj, stb, valamint surlódás, kopás csökkentés (kenés). 4 – 6 évente, a futásteljesitmény függvényében sor kerül nagyobb javításokra is, ahol az üzemeltetés során elkopott, meghibásodott alkatrészeket újra, vagy felújítottra cserélik.

Mi a helyzet a jobbra állással? Személyes tapasztalatom, hogy mióta a táblákat kihelyeztétek, azóta sokkal jobban működik ez a dolog. Várható előbb-utóbb, hogy egy párhuzamos mozgó és álló sor kialakul mindig?  

Ebben nagy szerepe van az utasok tájékoztatásának, felvilágosításának, ami nem csak a metróállomásokon lehet megtenni. Ha az emberek jobban figyelnek egymásra, kialakulhat egy kényelmesebb, kellemesebb utazási kultúra a mozgólépcsőkön is. A mozgólépcső egyenletes terhelése szempontjából azonban az lenne az ideális, ha minden kocsin két ember állna.

- Melyik hagyományos lépcső mellett-helyett láthatnak az utasok legközelebb mozgólépcsőt? Lesz a kéreg alatti szakaszok esetén is valamikor mozgólépcső?

Erre a jelenlegi helyzetben sajnos még közelítő választ sem tudok adni. A 3-as metróvonal rekonstrukciója már sokáig nem halasztható. Kérdés, hogy a büdzséből futja-e az akadálymentesítésre, vagy a kéreg alatti állomásokon mozgólépcsők elhelyezésére. A tervek szerint a felújítás során sor kerül az akadálymentesítésre is, lesznek új mozgólépcsők, a jelenleg mozgólépcső nélküli állomásokon. A meglévő állomásokon sok helyen modernebb lépcsők kerülnek beépítésre. Minden állomáson lesz felvonó. (Reméljük nem úgy, mint ahogy a K-Ny-i felújításnal is meg nem valósult!)