Mit szólnál hozzá, ha Budapestről Halásztelekre vagy Pátyra villamossal lehetne kijutni? Mi lenne, ha Halásztelken egyszerűen felszállnál a villamosra, hogy aztán leszállj róla mondjuk a Vigadónál? Az ötlet, hogy a nagyra nőtt elővárosokat is kapcsoljuk be villamosközlekedéssel nem új. Párizsban már a sokadik villamosvonal épül az elővárosokban, míg számos pontján a világnak a meglévő vasúti infrastruktúrát használva kapcsolják össze a településeket. Utóbbiaknál az elv egyszerű: a villamos elindul a nagyvárosban, a város szélén felmegy a vasúttal közös pályára, hogy aztán az elővárosban ismét letérjen arról, feltárva a kisváros központját, amire a vasút nem képes. Utóbbit -a a nemzetközi szakirodalom által tram-trainnek nevezett megoldást - itthon is próbálják megvalósítani, több elképzelés is született Debrecen - Hajdúböszörmény vagy épp Szeged - Hódmezővásárhely összeköttetésére.

Brüsszelben -  illetve nem is Brüsszelben, hanem a várost körbeölelő Flamand Brabant (Vlaams-Brabant) tartományban - úgy döntöttek, hogy ők más megoldást választanak. Az intenzív igények, a folyamatos közúti torlódások alapján amellett döntöttek, hogy azokat a területeket, ahol a nagyvasút nincs kiépítve, a forgalom azonban igényli ezt, kevés helyen megálló, gyors villamosjáratokat építenek ki. Nevezhetnénk őket akár hévnek, de ezek olyan hévek lesznek, amik nem állnának meg a Közvágóhídnál, hanem a város villamoshálózatát felhasználva robognának tovább a városközpont felé.

A flamand mobilitási terv részlete, lila és narancs folyamatos vonalak az új villamosok, középen Brüsszel (forrás: www.delijn.be)

Az elkészült mobilitási tervük 13 új regionális villamosvonalat és 350 kilométer új infrastruktúrát tartalmaz, hacsak egy részük megvalósul, az is nagy eredmény lesz már, egyelőre nehezen tudom elképzelni, hogy egy Antwerpentől Brüsszelen át Leuvenig terjedő vidéki villamoshálózat alakul ki ismét belátható időn belül.

Ismét, mert Belgium a XX. században évtizedekig keresztül-kasul át volt szőve ilyen vicinálisokkal, nem csak Brüsszel környéke, hanem az egész ország. A képen jól látható az ötvenes évek eleji hálózat, a lila vonalak jelölik a villamos vicinálisokat, míg a zöldek azokat a vonalat, ahol a felsővezeték nem épült ki. A fekete vonalak a hagyományos nagyvasutak, mg Brüsszelben a kék csíkok a helyi villamoshálózatot mutatják. (érdemes nézni, hogy változott a hálózat, Tervurenbe pld. ma már nem megy vasút, helyén a szerző által több tucatszor végigjárt sétány és kerékpárút van)

Az egykori vicinális hálózat, van hasonlóság a tervezettel. (forrás: Wikipedia)

Ezek a vicinálisok méteres nyomtávúak voltak, így - mivel a brüsszeli villamosok vágányai normál nyomtávúak, azaz 1435 mm szélesek - a brüsszeli utcákon rendszeresen előfordult, hogy a két vágány egymással párhuzamosan ment vagy fonódott egymással. A villamos vicinálisok aztán arra a sorsra jutottak, amire sok más villamosüzem Európában: elsodorta őket a növekvő autóforgalom, az utolsó vonalakat 1978-ban csukták be. Az ország másik részén, a tengerparton egyébként túlélte az ország teljes hosszán végigfutó vonal az idők szelét és köszöni jól el van.

A videót elnézve érthető, miért tűntek el ezek a vicinálisok

Ezeknek a vicinálisoknak egy része kerülhet visszaállításra - természetesen sokkal modernebb és gyorsabb formában -  ha a Brabantnet elnevezésű hálózatterv megvalósul. December elején ehhez a szükséges lépeseket megtette a flamand kormányzat és a tervezett 13-ból három 2020-ig történő megvalósítására rá is bólintott. A három vonal összhossza 60 kilométer (igaz ebből 15-öt a brüsszeli villamoshálózaton tennének meg a járművek), a költség pedig félmilliárd euró, így európai szinten is nagy beruházásról van szó.

A három vonal közül kettő szorosan Brüsszelhez kapcsolódik. Az első vonal a repülőteret kötné össze a városon keresztül a Gare du Norddal. A repülőteret ugyan ma is kiszolgálja egy közvetlen vasútvonal, de az emellett fenntartott buszra is jelentős az igény, ezt tudná kiváltani részben a villamos. A másik vonal a Nyugat-Brüsszelben lévő Jette városrészből indulna, hogy aztán Brüsszel északi peremén az elővárosokban haladva (hasonlóan a párizsi vonalakhoz) érné el a repülőteret.

A tervezett új vonalak (forrás, illetve térkép nagyban: www.delijn.be)

A harmadik vonal szintén a városközpont széléről, a Gare du Nordról indulna, de a három közül egyedüliként messze elhagyná Brüsszelt, az A12-es út mellett egészen Willebroekig futna ki.

A vonalak egyelőre előkészítési fázisban vannak, hatástanulmányok készültek rájuk, (részletesebb térképek és vizsgálatok a De Lijn oldalán érhetőek el) a részletes tervezés ezt követően indulhat el. 

A vonalak egymáshoz képesti időbeni ütemezéséről egyelőre nem tudni sokat, az üzemeltető azonban várhatóan nem a brüsszeli STIB, hanem a flamand terület autóbuszos és villamosos szolgáltatója, a De Lijn lenne.

Ha kíváncsi vagy a legfrissebb tömegközlekedési hírekre, érdekességekre, ha érdekel, mi van a hazai és külföldi villamosokkal, trolikkal, metrókkal, vonatokkal és sok más eszközzel, milyen irányba halad a technológiai fejlődés vagy épp a járműdizájn, akkor kövesd a PTinfo rendszeresen frissülő Facebook oldalát, ahol folyamatos információt kaphatsz a közlekedéshez kapcsolódó újdonságokról, furcsaságokról, érdekességekről.