Szeptember 28-ától Nürnbergben immár nem csak az U3-on, hanem az U2-n is találkozhatunk automata, vezető nélküli szerelvényekkel. A vonalat kiszolgáló nyolc vonatból immár négy a Siemens által gyártott, automata DT3-as, a többi vonatot pedig jövő év január 2-ától váltják a DT3-asok.
Az U2 automatizációja elsősorban a tavaly átadott, az U2-vel három megállót leszámítva teljes hosszában közös pályán közlekedő U3-as miatt volt elsősorban szükség. Az eddigi 200 másodperces követést az átállás után 100 másodpercre lehet csökkenteni. A közös pályán megnövekedett szerelvényszám mellett fontos indok volt a költségek csökkentése is, elsősorban a vezetők számának megnyirbálásával.
Ez utóbbit tervezik a leendő budapesti M4-en is, hangsúlyozva, hogy az itthoni szerelvényeken minden egyes esetben lesz egy utaskisérő a problémás esetek kezelésére. Nürnbergben ezzel szemben csak néhány szerelvényen találunk utaskisérőt - akik egyébként mindannyian kiképzett járművezetők egyben, hisz szükség esetén manuálisan be tudnak avatkozni a jármű irányításába.
A nürnbergi példa egyébként más szempontból is érdekes lehet Budapest számára: a Nürnbergi vezető nélküli szerelvények ugyanis más városokkal ellentétben olyan pályákon közlekednek, ahol az egyes állomásokon nincs peronfal, mindössze lézerfények érzékelik az állomásra beszédülő, beeső, (beugró) utasokat és tárgyakat, azonnal leállítva a közlekedést az adott szakaszon. Pár hónappal a megnyitó után azonban valaki beesett(?) közvetlenül az automata szerlvény elé, a távolság, és a fékrendszer pedig már nem engedte a megállást. A halálos áldozat elkerülhető lett volna peronfalak kiépítésével. Kétségtelen, hogy drágább, de talán hasznosabb is...
A még az U3 avatóján fotózott DT3 fotót www.flickr.com/photos/j-cornelius/j-cornelius készítette