PTinfo

PTinfo

Határátlépés Moszkvában

2010. április 27. - mestska

Még tavaly december 26-án újabb három megállóval bővült a moszkvai metróhálózat, ami a rendszer nagyságát (180 állomás, 299 km) tekintve elenyészőnek tűnhet, de ez a három megállónyi, hat kilométeres hosszabbítás több szempontból is érdekes.

A hármas vonal északnyugati hosszabbítása révén Moszkva leghosszabb metróvonala lett, 43,2 kilométere hosszával megelőzve az eddigi rekordtartó kilences vonalat. Másfelől pedig ez az első eset, hogy a moszkvai metróhálózat valamely eleme elhagyta a város közigazgatási területét. (térkép) Ha figyelembe vesszük, hogy Moszkva közigazgatási területe több, mint ezer négyzetkilométer, akkor ez meglehetősen szép teljesítménynek tűnik.

Nyugat-Európában az elővárosok bekapcsolás teljesen megszokott  jelenség, a Kelet-Európában megvalósult nagyobb léptékű közigazgatási változtatások miatt ez nehezebben elképzelhető. Gondoljunk csak a fővárosokhoz, és nagyobb városokhoz csatolt kisvárosok, falvak tucatjaira. Ennek ellenére az orosz metróhálózatok történetében amúgy nem a Krasznogorszk területén fekvő Mjakinino állomás az első fecske, Szentpéterváron (pardon, akkor még Leningrádban) már 1979-ben átadták Gyevjatkinot, mely a város területén túl helyezkedik el.

Mjakinino a korábbi végpont Sztroginotól az első megálló, a másik kettő, a közbenső állomás Volokolamszkaja, illetve a jelenlegi végállomás Mitino már ismét Moszkva területén helyezkednek el. Az állomásokat még 1992-ben kezdték el építeni, a Mjakinino és Volokalamszkaja között elhelyezkedő, Moszkva folyót átívelő, 439 méter hosszú híddal együtt. A vonal ekkor még a nyolcvanas évek fejlesztési terveiben megálmodott, a közel kör alakú Moszkva "húrjai" mentén haladó gyorsmetrók egyikének része lett volna, ezt az elképzelést azonban a kilencvenes évek gazdasági összeomlása elmosta. (módosított nyomvonallal azonban ismét feltűntek)

A most átadott, korábban félbehagyott három állomáson a munkát mindössze 2008-ban folytatták. A legérdekesebb szerkezete kétségkívül a Volokomszkaja állomásnak van, egyesek már-már templomnak, vagy katedrálisnak nevezik. A kialakítás oka, hogy a szerkezetre ható földnyomást csökkenteni kellett, így született meg a mai végeredmény.

A vonal folytatása jelenleg is épül, a következő megálló átadása a vonalon 2012-ben várható.

A képek forrásai: az első Martin Sqare,  a második, harmadik, negyedik Russos, az ötödik és hatodik Jurij Gridcsin, a hetedik Skyscrapercity

A bejegyzés trackback címe:

https://cities.blog.hu/api/trackback/id/tr801953207

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2010.04.27. 14:10:24

szovjet területen miért szeretik a hídon vinni a folyó felett a metroalagutakat?

Káposztakukac 2010.04.27. 19:16:37

@Radio Free Aberrania: valszeg azon a szakaszon már nem föld alatt vezetik a metrót.

Labzo · http://labzo.extra.hu/ 2010.04.27. 19:20:29

Jól látom, hogy ott is vannak beléptetőkapuk? Ezek szerint, lassan csak BP.-en lesz ez a sajátosság, ahol csak "ellenőrkordonon" lehet keresztül menni.

mestska · http://cities.blog.hu 2010.04.27. 20:06:49

@Labzo:

beléptetőkapu? csipkártya....

ruba 2010.04.27. 22:56:00

@Radio Free Aberrania: Ennek több oka is lehet. itt az lehet valószínűleg, hogy mivel külvárosi részen található ez a szakasz, így itt elég közel haladhat a felszínhez, és ennyi miatt nem érte volna meg levinni. Kijevben ezzel szemben ennek pl az az oka, hogy a folyó jóval lentebb van a belvárosnál, és elég meredeken van vége a folyóparton ennek a magaslatnak, emiatt van az, hogy a folyóról hídon érkező metró, miután bemegy a hegybe, rögtön az első állomása a világ legmélyebb metróállomása, 102m-el van a felszín alatt. Na most el lehet képzelni, hogyha az itt amúgy is kissé felduzzasztott Dnyeppert alulról akarták volna keresztezni, akkor kb 150-170 m mélyre kellett volna egyes belvárosi állomásokat építeni, ami iszonyú sokba került volna, nagyon nehezen megvalósítható lett volna, és rengeteg időbe telne a lejutás az állomásra.

ruba 2010.04.27. 22:57:27

Ja, és még az jutott eszembe, hogy ez nem csak a volt Szovjetunióban divat, pl Bécsben is szinte az összes vonal felülről keresztezi a Duna különböző ágait

Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2010.04.28. 13:37:17

@ruba: köszi, nekem konkrétan kiev volt a fejemben, amit nem értettem sose, de valószínűleg helyszíni séta segítene a dolgon.
süti beállítások módosítása