Még tavaly december 26-án újabb három megállóval bővült a moszkvai metróhálózat, ami a rendszer nagyságát (180 állomás, 299 km) tekintve elenyészőnek tűnhet, de ez a három megállónyi, hat kilométeres hosszabbítás több szempontból is érdekes.

A hármas vonal északnyugati hosszabbítása révén Moszkva leghosszabb metróvonala lett, 43,2 kilométere hosszával megelőzve az eddigi rekordtartó kilences vonalat. Másfelől pedig ez az első eset, hogy a moszkvai metróhálózat valamely eleme elhagyta a város közigazgatási területét. (térkép) Ha figyelembe vesszük, hogy Moszkva közigazgatási területe több, mint ezer négyzetkilométer, akkor ez meglehetősen szép teljesítménynek tűnik.

Nyugat-Európában az elővárosok bekapcsolás teljesen megszokott  jelenség, a Kelet-Európában megvalósult nagyobb léptékű közigazgatási változtatások miatt ez nehezebben elképzelhető. Gondoljunk csak a fővárosokhoz, és nagyobb városokhoz csatolt kisvárosok, falvak tucatjaira. Ennek ellenére az orosz metróhálózatok történetében amúgy nem a Krasznogorszk területén fekvő Mjakinino állomás az első fecske, Szentpéterváron (pardon, akkor még Leningrádban) már 1979-ben átadták Gyevjatkinot, mely a város területén túl helyezkedik el.

Mjakinino a korábbi végpont Sztroginotól az első megálló, a másik kettő, a közbenső állomás Volokolamszkaja, illetve a jelenlegi végállomás Mitino már ismét Moszkva területén helyezkednek el. Az állomásokat még 1992-ben kezdték el építeni, a Mjakinino és Volokalamszkaja között elhelyezkedő, Moszkva folyót átívelő, 439 méter hosszú híddal együtt. A vonal ekkor még a nyolcvanas évek fejlesztési terveiben megálmodott, a közel kör alakú Moszkva "húrjai" mentén haladó gyorsmetrók egyikének része lett volna, ezt az elképzelést azonban a kilencvenes évek gazdasági összeomlása elmosta. (módosított nyomvonallal azonban ismét feltűntek)

A most átadott, korábban félbehagyott három állomáson a munkát mindössze 2008-ban folytatták. A legérdekesebb szerkezete kétségkívül a Volokomszkaja állomásnak van, egyesek már-már templomnak, vagy katedrálisnak nevezik. A kialakítás oka, hogy a szerkezetre ható földnyomást csökkenteni kellett, így született meg a mai végeredmény.

A vonal folytatása jelenleg is épül, a következő megálló átadása a vonalon 2012-ben várható.

A képek forrásai: az első Martin Sqare,  a második, harmadik, negyedik Russos, az ötödik és hatodik Jurij Gridcsin, a hetedik Skyscrapercity