1928. április 10. Hazánkban ekkor közlekedett utoljára személyszállításra használt városi lóvasút. Az utolsó mohikán a Margitszigeti Lóvasút volt, melyet ezen a napon zártak be, helyét átvette az autóbusz, a korábbi vonalakat pedig már rég kiváltották villamossal. (Igaz Kónyán egészen a nyolcvanas évekig közlekedett nagyvasútra ráhordó járatként a lóvasút) A technika győzedelmeskedett az állati erő felett, lóvasutat csak elvétve, muzeális bemutató jelleggel, nosztalgiaszerelvényként lehet látni. (mint Dél-Ausztráliában) Azóta további igényeink születtek: zárt utastér, kényelmes ülőhelyek, klíma, és alacsonypadló. Ma már ezek számítanak etalonnak egy új jármű esetén. Így ha azt hallani, hogy 2010-ben új, személyszállításra alkalmas lóvasutat nyitottak, talán nem csak én döbbenek meg.
Pedig ez történt. 2010. március 9-én új lóvasutat nyitottak Pakisztánban. A három kilométeres vonal Gangapur települést köti össze Buchiana vasútállomással, 100 kilométerre Lahoretől. Igazából nem beszélhetünk új vonalról ténylegesen, hisz a vonalnak komoly múltja van. A vonalat 1898-ban hozták létre, Ganga Ram, a korabeli India ismert mérnökének biztatására, aki jelentős befolyással rendelkezett a környéken, egyben névadója is volt a mai településnek.
A vasút létrehozásának oka nem a személyszállítás volt. Ganga Ram Lahoréből szivattyút hozatott, a környező öntözőcsatornák megfelelő vízellátása érdekében. A hatalmas méretű gép Buchiana vasútállomásig vonaton érkezett, innen tovább azonban az akkori viszonyok között nem lehetett továbbvinni. A problémát feloldva született meg a lóvasút, amely a szivattyú beépítése után immár a gungapuri utasok ráhordását biztosította a vasútra.
A lóvasút a megszűnés előtt. Érdemes megnézni az utascserét a kocsik között. (3:15-től)
A vonal egészen 1996-ig működött az eredeti kocsikkal, és pályával, ekkora azonban olyan mértékben leromlott az infrastruktúra, és olyan viszonyok álltak elő az üzemeltetésben, hogy a vonal lényegében megszűnt.
Pár évvel később a falu újonnan megválasztott vezetője - emlékezzünk meg a nevéről: Rao Munawar Ahmed Khan - kezdeményezte a történelmi hagyományokkal rendelkező vonal újbóli megindítását. A kezdeményezés, és a lobbi sikeres lett, a kormányzat támogatást ítélt meg a vonal helyreállítására. A felújítás összesen végül 5,5 millió rúpiába került, ami mintegy 14,5 millió forinttal egyenlő, ha átszámítjuk. A felújítás költségébe a tartományi kormányzat 3,3 millió rúpiával szállt be, a többit a területi önkormányzat, a falu, valamint 700 ezer rúpiányi összeggel beszállva a már említett Rao Munawar Ahmed Khan adta össze.
A lóvasút az újjáépítés után.
A megnyitó óta (a fotón rózsaszín girlandokba öltöztetett ember a kormányzatot képviseli) bárki használhatja a helyiek által Ghora Tramnak nevezett vonalat, a menetjegy ára egy irányban 3 rúpia, mintegy 8 forint.
A fotót Tasawar Abbas készítette, míg a videók és jelen poszt a pakistaniat.com/ oldal segítségével születhetett meg.