Ma Magyarországon mindössze három városnak van trolibuszhálózata, a főváros mellett Debrecenben és Szegeden találunk ilyen járműveket. Bár korábban több városban, pl. Miskolcon és Pécsett is felvetődött a környezetbarát járművek forgalomba állítása, ez végül egyik helyen sem valósult meg. Most Kecskeméten merült fel az ötlet, hogy az autóbuszok egy részét trolibuszokkal váltsák ki.
A város még tavaly pályázott a KÖZOP keretén belül elérhető forrásokra és beadványa sikert ért el, 900 millió forintot nyertek el a közlekedésfejlesztési terveik előkészítésére. A közlekedés megújítására az előrebecslések 17 illetve 43 milliárd forint összeget jeleznek előre, melyből az első összeg a "Kecskemét város intermodális pályaudvar és kapcsolódó közösségi közlekedési fejlesztések" program keretén belül lenne elkölthető, míg a második "Kecskemét város térségi elérhetőségének javítása" a megyeszékhely és vonzáskörzetének jobb közlekedési összhangját próbálja megteremteni. Ezek a keretösszegek jelenleg becslések, a város további pályázati fordulókban tudja megszerezni ezeket az összegeket vagy egy részüket. A fejlesztések részletes tartalma egyelőre nem kristályosodott ki még teljesen, irányelvek szintjén mozog inkább. Alátámasztja ezt az a tény is, hogy jelenleg folyamatban van a megvalósuló fejlesztések kiválasztásának és kialakításának mikéntjét meghatározó megvalósíthatósági tanulmányok készítésére kiírt közbeszerzési procedúra, a nyertesek kiválasztására még idén sor kerül.
Nem sokáig látjuk ezt a látványt? (fotó: gez@ batsy)
Maradva az első keretösszegnél: a város legfontosabb célkitűzése ebben az esetben egy új intermodális csomópont kialakítása a vasútállomás térségében, mely egyszerre ad helyt a vasúti közlekedés mellett a helyi és helyközi autóbusz-közlekedésnek, valamint egy 500 férőhelyes P+R parkolónak. Szóba került további parkolók létesítése is a városba bevezető utak mentén. Kiemelten kezelné a projekt - az intermodális csomópontra építve - a városi közlekedés átszervezését is. A cél természetesen a belváros forgalomcsillapítása, az eszköz pedig az ütemes menetrend lehet a helyi autóbuszhálózaton, kiegészülve új, szám szerint 40 jármű beszerzésével. (jelenleg 53 busz biztosítja a kecskeméti helyi közlekedést)
És itt van egy érdekesség: a hírek alapján nem eldöntött még, hogy az új járművek modern autóbuszok, netán trolibuszok lesznek, a fejlesztési lehetőségek közül nem zárták ki ugyanis a városi kötöttpályás vagy zártpályás fejlesztések lehetőségét sem. Sőt mi több, egy trolihálózat esetleges megvalósulása esetén a városkép védelmében már szóba került a trolihálózat belvárosi szakaszainak felsővezeték-mentes kiépítése és a járművek akkumulátorral történő üzemeltetése is ezeken a részeken. Ilyenre egyébként menetrendszerinti közlekedésben is van már példa Magyarországon: így közlekedik a 3E jelzésű troli Debrecenben a Nagyerdőn keresztül.
Önjáró Solaris Debrecenben (fotó: Báti András)
Terelt 83-as troli Budapesten (fotó: Báti András)
Az elmúlt években - ahogy számos más városban - Kecskeméten is felmerült a villamos kiépítésének lehetősége, jelenleg azonban nem találtam erre konkrét utalást - bár a városi kötöttpályás kategóriába természetesen ez a járműtípus is belefér.
A második, az elsőnél mintegy háromszor nagyobb összegű (43 milliárd ft) pályázat a megyeszékhely és a környező területek összekötését szorgalmazza. Az elhangzott fejlesztési projektek közé tartozik a városba bevezető országos főutak (441, 52, 54) négynyomúsítása mellett az északi elkerülő kialakítása, valamint körforgalmak, illetve a 441-es vasúti feljárójának kiépítése.
A közúthálózati fejlesztések térképe (forrás: kecskemeten.hu)
Felmerült a hírek között, hogy a város sikeres pályázatot kecskemet.hu adott be a vasúti elővárosi közlekedés fejlesztésére is, elhangzott a Kecskemét-Nagykőrös, a Kecskemét-Ballószög, és a Kecskemét-Kerekegyháza szakasz fejlesztése is. Sajnos nem tiszta számomra, hogy ennek megvalósítása a 43 milliárd forintból, kell, hogy megvalósuljon, vagy külön forrás lesz rá biztosítva. Aki tudja, írja be kommentbe.
Kecskemét tehát fejlődik, átalakul a közlekedése, négy éven belül sok minden megvalósul állítólag, lesz szép új intermodális csomópont (IMCS) is, ha az összesen 60 milliárd forintnyi pályázati összeget valóban elnyeri a város. Sajnos az eddig megvalósult hazai IMCS-nek nevezett helyszínek kialakítása többségében nem ütött meg magas mércét. A megállók egymáshoz képest nagy körben elszórva helyezkednek el, az utasok a távolság miatt eleve kényelmetlen átszállást fedetlen peronokon, folyosókon végezhetik, a kapcsolódó szolgáltatások hiányoznak (szupernegatív példa: Etele tér, Budapest). Reméljük Kecskeméten nem erről fog szólni a dolog, az utas és az ő komfortja lesz az első. Hajrá Kecskemét!
(zárójelben: Kecskemét mellett korábban Debrecen is kiírta a maga intermodális csomópont megvalósításáról szóló közbeszerzését és további városok pályaudvari környékének átalakulása is várható.)