Április 30-án 2,5 kilométerrel nőtt a folyamatosan bővülő genfi villamoshálózat hossza, hisz átadták a 18-as viszonylat CERN-ig, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumáig érő szakaszát. A következőkben - a blog első igazi vendégposztjaként - Erő János összefoglalóját olvashatjátok az új vonalszakasz átadásáról, egyenesen Genfből. Jó szórakozást és sok kommentet hozzá, köszönjük János! 

A meghosszabbítás már régen tervbe volt véve, valójában az utolsó szakasza a genfi Cornavin főpályaudvartól nyugat felé, a Servette utcán (ejtsd: szervett –  nem a Genfben máglyára küldött Szervét Mihályról kapta a nevét!) újra kiépített villamosvonalnak.

CERN, végállomás (fotó: Erő János)

Az előző szakasz, ami a genfi repülőtér déli végén elhaladva Meyrin (ejtsd: meren) lakótelepéig halad, 2009 Karácsonya előtt készült el. Akkor egy évre rá ígérték a hosszabbítást, de 2010 Karácsonyára csak a sínek és a felsővezeték egy része volt meg. Először április 1.‑ről beszéltek, mint lehetséges határidőről, aztán ez is kitolódott május 1.‑re.

Az utolsó szakasz az eredeti tervek szerint a meyrini végállomás előtt ágazott volna ki a meglévő vonalból. Ezt a tervet azonban elejtették, és az új villamos egyenesen jön az eddigi irány folytatásában. Ezzel mindenképpen jól jártak az erre közlekedők, hiszen nem kell kerülőt tenni a lakótelepen. Ennek köszönhetően az új villamoson a CERN-nél lévő végállomástól a Cornavin főpályaudvarig 21 perc a menetidő. Amíg villamos nem járt ebbe az irányba, busszal az út 35-40 percig is eltartott. Igaz, a busz tett egy jókora kerülőt a lakótelepen, 7 megállója is volt ezen a szakaszon, ez magyarázza a szokatlanul hosszú menetidőt. Ugyanakkor a CERN-ből indulók nem jártak minden tekintetben jól. A villamos napközben 11,5 percenként jár nap közben, este 9 után pedig csak 20 percenként. A régi, a lakótelepet is bejáró busz dupla ilyen sűrűn járt.

A tavaly és idén átadott vonalszakaszok térképe (forrás: www.ge.ch/)

A hosszabbítás költségei 170 millió svájci frankra (~35 milliárd Ft) rúgtak, de ebből 70 millió esett a régi Meyrin közepén áthúzódó 565m hosszú közúti alagút építésére, ami valójában nem számít bele a villamos építési költségeibe. A költségek felét a svájci szövetségi állam állta az infrastrukturális alap terhére.

A meyrini közúti aluljáró (fotó: Erő János)

A vonalon jelenleg a már ismert genfi Bombardier Be6/8 típusú villamosok járnak, az idén őszre várják az első új Stadler „Tangó” villamosokat, amelyekből még 2010‑ben rendeltek meg 32 darabot, összesen 170 millió frankért. Ebből az adatból egy-egy villamosra horribilis összeg (5,31 millió frank, ~1,1 milliárd Ft) jön ki, de nem ismeretesek a szerződés részletei az, hogy magukon a villamosokon kívül még milyen egyéb szolgáltatásokat tartalmaz.

A megnyitóra még egy Herbrand nosztalgiakocsit is elővettek  (fotó: trams aux fils)

Már szóba került a vonal meghosszabbítása is. A végállomás most, a CERN főbejárata előtt gyakorlatilag a svájci-francia határon van. Kézenfekvő lenne a kiépítése francia földön a legközelebbi városig, St. Genis-ig (ejtsd “szan zseni”). Ezzel valójában inkább a svájciak, mint a franciák járnának jól, hiszen íly módon a munkába járók autóforgalma be sem lépne Svájc területére, emellett a parkolókról is francia területen kellene gondoskodni. A hosszabbítás felbecsült költsége 34,8 millió Euró (9,2 milliárd Ft) lenne, aminek 40%‑át Genf kanton állná. Az összegben benne van egy nagy P+R parkoló építése is. Naponta mintegy 20'000 munkavállaló lépi át „Gex vidéke” és Svájc határát, ennek valamivel több, mint fele Genfben vagy Genf kantonban dolgozó francia és egyéb európai, a többiek Franciaországba kiköltözött svájciak. Már többször szóba került a meglévő határátkelő helyek számának bővítése, de ezt a svájci szövetségi Vámhivatal mindig kategórikusan elutasította.

A két vonal elágazási pontja (fotók: Erő János)

Ennél még nagyobb azok száma, akik a másik oldalról, Savoyából járnak be Genfbe. Az ő számukra tervbe van véve a határig, Moillesullaz-ig járó genfi villamos meghosszabbítása a francia Annemasse‑ig.

A baj csak az, hogy sem Genf kanton, sem francia részről a megye (Ain) vagy a régió (Rhône-Alpes) nem ígért még a projektekhez egy vasat sem. Tehát a tervek egyelőre az álmok kategóriájába tartoznak. Feltételezhetően amúgy sem könnyû a genfi tanácsban egy olyan beruházás finanszírozását keresztülvinni, ami szinte teljes egészében külföldön fekszik. Nem mintha nem lenne ilyenre példa! Épp a közelmúltban fejezték be a TGV által is használt vasúti pálya kiépítését Bourg-en-Bresse és Bellegarde között, ami a Párizs-Genf vasúti kapcsolatot egy jó fél órával lerövidíti – bár a svájciak nagy bánatára sehogy sem sikerült a menetidőt leszorítani 3 óra alá. Ebbe is a költségek 1/3‑ával szállt be a svájci fél. Ez a beruházás persze alapvetően svájci érdekeket szolgált, emellett hosszú távon nyereséget is ígér. Ez utóbbit egy villamosról kevésbé lehet elmondani. A politikai akarat persze sok akadályt legyőzhet...

Az első kocsik a vonalon (fotó: trams aux fils)

A határokon átkelő villamos egyébként nem új gondolat. Már a 2. Vh. előtt is átjárt a genfi villamos Franciaországba, Ferney-Voltaire (ejtsd “ferni volter”) városába és több helyen is át Savoyába. Ezeket a vonalakat a háború alatt persze lezárták, hiszen a környék német megszállás alá került. Utána pedig nem nyitották újra meg. Így aztán újra felmerült ennek a viszonylatnak is az újjáépítése, az ENSZ központjáig járó villamos meghosszabbítása Ferney-Voltaire-ig, de a finanszírozásról még csak nem is beszélnek. (tervezett vonalhálózat) Ennek a vonalnak át kellene jutni a genfi repülőtér alatt, a meglévő négy sávos közúti alagútban lenne rá elegendő hely.