Ha valakitől ma megkérdezik, hogy mi jut eszébe Los Angeles közlekedésről, akkor valószínűleg az autók jutnak eszébe, sok-sok autó, sok-sok autópályával és autópálya csomópontokkal a városon belül. Valami ilyesmire gondolok:
Autó autó hátán, ez ma Los Angeles (fotó: www.scpr.org)
Ezt egyébként a számok is alátámasztják. 2009-ben Los Angelesben az utazások 79%-a történt autóval, mindössze 11% tömegközlekedéssel, a kerékpáros és gyalogos számok pedig más nagyvárosokhoz képest is kritikusan alacsonyak. A város méretéhez képest iszonyú kevesen, mindössze 16 ezren használják munkába járáshoz a bringájukat.Nem volt azonban ez mindig így.
Az előző századfordulón még az akkori lakosság 6%-a használta a bringát a munkába járáshoz a félmilliós városban. Ráadásul a kerékpározás folyamatos növekedését várták. 1901-ben a Good Roads Magazine-ban arról számolt be T. D. Denham, hogy Kalifornia igazi kerékpáros paradicsom lehet, köszönhetően a kellemes időjárásnak és az idillikus környezetnek.
Southern California-with her delightful climate and beautiful country, verdant and radiant with wild flowers in the midst of winter-should be a cyclist's paradise.
Egész pofás ez a bringaút (fotó: motherboard.vice.com)
Mindezt annak kapcsán írta (a teljes cikk itt elolvasható), hogy 1900-ben megnyílt a Pasadénát Los Angelessel összekötő kerékpáros sztráda első eleme, California Cycleway néven. A lábakra emelt, első ütemben két kilométer hosszban megépült útszakasz a folyamatosan növekvő számú kerékpáros igényt próbálta kielégíteni, még Denham is 100 ezer kerékpárost és 10 ezer motorbiciklist jósolt előre - akkor még senki nem számolt az autók robbanásszerű fejlődésével.
És jó hosszú is! (fotó: thecityfix.com)
Az utat Horace Dobbins pasadenai üzletember, egyben pasadenai polgármester finanszírozta, miután megszerezte a korábbi kaliforniai kormányzó támogatását is. Volt mit finanszírozni: Denham cikke szerint 1,25 millió láb, azaz 381 kilométer, sötétzöldre festett oregoni fenyőt használtak fel a kerékpárosoknál jóval nagyobb terhet elbíró úthoz.
A finanszírozó polgármester inkább autóval használta az utat (fotó: motherboard.vice.com)
A megépült út a mai autópályák elődje volt, a használatáért, a kiemelten jó útért fizetni kellett, egyirányba 10 cent, oda-vissza 15 cent volt a használat ára. Ez az inflációt is tekintve mai áron 2,8, illetve 4,2 dollár lenne.
Impozáns (fotó: motherboard.vice.com)
A befektetők a biciklik megnövekedő számát nézve egyértelműen profitot szerettek volna elérni és szerették volna megépíteni a két város közötti teljes 10 kilométeres útszakaszt, ehhez az útba eső földterületeket meg is vásárolták. Ebből azonban végül nem lett semmi, a kerékpáros sztráda hosszabbítása nem valósult meg, a megépült szakasz nem termelt profitot, ebben az autóforgalom növekedése mellett szerepe volt a Pacific Electric 1902-ben megnyíló Los Angeles - Pasadena villamosvonalnak is.
Erre haladt a vonal (forrás: motherboard.vice.com)
Az utat pár évvel az átadás után el is bontották, a felhasznált anyagot eladták fűrészmalmoknak. Ironikus, de a kerékpárosoknak kisajátított területet végül egész Kalifornia első autópályája, az Arroyo Seco Parkway számára használták fel.
Összegezve: a kerékpárutat kinyírták a a villamosok és az autók, hogy aztán 1951-ben a villamost is lenyeljék az autósok.
Ha kíváncsi vagy a legfrissebb tömegközlekedési hírekre, érdekességekre, ha érdekel, mi van a hazai és külföldi villamosokkal, trolikkal, metrókkal, vonatokkal és sok más eszközzel, milyen irányba halad a technológiai fejlődés vagy épp a járműdizájn, akkor kövesd a PTinfo rendszeresen frissülő Facebook oldalát, ahol folyamatos információt kaphatsz a közlekedéshez kapcsolódó újdonságokról, furcsaságokról, érdekességekről.