Ferde villamos fog az Avasra felkúszni, pont olyan fogaskerekű, mint amilyen a Budai Vár oldalában van, szól a hír a Boonon. Természetesen ennek az égvilágon semmi értelme nincs, a villamos legfeljebb akkor ferde, ha ellopják az egyik oldalról a kerekeket alóla, a Budai Várba a Clark Ádám térről a turistákat jó pénzért szállító sikló meg természetesen  nem fogaskerekű. Na de akkor miről is van szó?

Az Avas, Miskolc "hegye" közlekedési szempontból meglehetősen problémás, a környezetéből élesen kiemelkedő dombocskát csak szerpentineken keresztül lehet megközelíteni. Ha önmagában csak egy kilátó lenne a hegytetőn, akkor még ez annyira nem is lenne problémás, a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején azonban a miskolci várostervezők elkövették azt a hibát, hogy a nehezen megközelíthető helyszínre az ország legnagyobb lakótelepét sikerült felhúzniuk, aminek a neve talán ma már mindenki számára ismert az országban. A majd' negyvenezer embernek otthont adó terület lényegében ma is közlekedési problémákkal küzd, a panelnegyed főútján kétpercenként halad át csúcsidőben egy csuklós busz. A forgalom, a beépítés sűrűsége, a városrész elhelyezkedése szinte bizonyos, hogy elegendő utasforgalmat biztosítana egy villamosra is akár. Összehasonlításképpen: a debreceni, most épülő kettes villamos önálló szakasza melletti lakótelepeken, a vénkertin, és az újkertin összesen 26 ezren laknak, szemben az Avas negyvenezrével. Csakhogy van egy bökkenő: az avasi domboldalban hagyományos villamos fel nem megy a felszínen.

A Boon-on megjelent cikkben egy olyan megoldási alternatíva lett felvázolva, mely a dombtető, és a belváros között új, közvetlen összeköttetést biztosítana. Gyors guglizás után kiderült, az előtanulmányt a Közlekedés Kft. készítette, akik összesen négy variációt vázoltak fel. A megoldások közös pontja, hogy alsó végállomásuk a Városház tér, felső végállomásuk az avasi buszvégállomás környékén lenne valahol. A négy variáció egyben négy különböző közlekedési eszközt is jelent, a következőket:

• Dönthető kocsiszekrényes sikló
• Nagykabinos kötélpálya
• Gumikerekes nyeregvasút
• Villamos, vontatott szakasszal (villamos-sikló kombináció)

A négy megoldás közül súlyozás alapján a fenti felsorolás sorrendje jött ki, a nagykabinos kötélpályát azonban a tervezők, mint nem városi közlekedési eszközt elvetették. (Holott egyes változatos felszínű dél-amerikai nagyvárosokban kapacitív metróra ráhordó szerepet játszanak, mint arról korábban írtam)

A javasolt megoldás tehát a sikló, ami a belváros, és az Avas között kapcsolatot biztosítana. Bevallom, némi kétség merült fel bennem, mikor ezt olvastam, hiszen a sikló adottságai, technikai lehetőségei az igazán nagy utasszállító kapacitást nem teszik lehetővé. De mi is lenne ennek a közlekedési eszköznek a feladata? Úgy érzem ezt nem sikerült teljesen tisztázni, és ez a feladat kettősségéből fakad. Ha pusztán az lenne a cél, hogy a kilátót, illetve annak közvetlen környezetét elérjük, valószínűleg elegendő lenne egy visszafogottabb megoldás, legyen akár sikló. 

Érezhetően a célok között szerepelt azonban a lakótelep valamilyen szintű elérése is, kérdés azonban, hogy egy ilyen jellegű kapcsolat valóban alkalmas-e ennek a feladatnak az ellátására? Bármelyik megoldás is valósuljon meg ugyanis a fentiek közül, annak kapacitása messze nem lesz elegendő, hogy a lakótelep, és a város közötti kapcsolatot biztosítsa. Bár annyira nem is lesz talán az utasok számára vonzó megoldás: a lakótelep délebbi részeiből ide busszal érkezőknek ugyanis át kell szállniuk majd a siklóra, majd annak alsó végállomásán esetlegesen egy másik közlekedési eszközre. Mindezt az átszállási kényszert ráadásul bebetonozva, hisz a fentiek továbbvezetési lehetősége a lakótelep főútján meglehetősen esetleges, és a kis kapacitás miatt felesleges beruházásnak tűnik ma.

A mostani tervvel tehát Miskolc egy olyan új kötöttpályás szigetüzem bevezethetőségét vázolta fel, amely azontúl, hogy nem képes kapcsolódni a meglévő hálózatokhoz, azaz átszálláskényszert okoz, nem képes megoldani a lakótelep kiszolgálásának feladatát sem. Van értelme vajon akkor egy ilyen vonalat kiépíteni, tízmilliárdokat elkölteni erre a projektre, mely csak igen korlátozottan lenne képes a város közlekedésében részt venni? 

Az előtanulmány részletes ismerete nélkül azt kell mondani sajnos, hogy nem. Valószínű, hogy olyan megoldást kell találni, ami akár ütemezve, de a későbbiekben folytatható a lakótelep tengelyében, megoldva egy negyvenezres városnegyed közlekedését. Érdemes lenne megvizsgálni egy olyan villamosvonal kiépítését, ami akár részben fogasléces vonalvezetéssel, részben alagútban történő vezetéssel lenne képes elérni ezt a nyomvonalat. 

Bár pár hete néhány miskolci szakember javaslatában felszámolta volna a miskolci villamosközlekedést, egy ilyen vonal megvalósíthatóságát, finanszírozhatóságát mindenképp érdemes lenne megvizsgálni, a villamos ugyanis ma már többet jelent, és többre képes a Bengáliknál, és a 15 km/h-s sebességnél. Ennyit - egy rendes közlekedési kapcsolatot - talán érdemel Magyarország legnagyobb lakótelepe 30 év után.

Az avasi fotót csiszed készítette, a látványtervek a Közlekedés Kft. oldaláról származnak.