Bangkok: Bangkok 2 milliárd bahtért, mintegy 13,2 milliárd forintért újabb 35 kocsit rendelt a  Skytrainen jelenleg futó 35 darab, háromkocsis Siemens szerelvény bővítésére. A tervek szerint a kocsik a következő 30 hónapban lesznek legyártva. A Silom Line-on tapasztalható kapacitáshiányt részben ez, részben a tavaly megrendelt 12 darab, a Bombardier Movia szerelvényeken alapuló CNR Changchun négykocsis vonatok fogják csökkenteni. A kapacitáshiányt a vonatok számának növelésével a  Saphan Taksin állomás megmaradt egyvágányozása és korlátozott áteresztúőképessége miatt nem lehet megoldani, (lásd a fenti link kommentjeit) marad a szerelvények hosszabbítása. 

Háromkocsis Siemens a Silom Line-on (fotó: thaitransit.blogspot.com)

Gdansk: Október 2-án bemutatták Gdansk legújabb villamosát, a Szeged jövőbeni tujáihoz hasonló kialakítású PESA járgányt. A számomra egy kicsit furcsa színű kocsikból Gdansk harmincötöt rendelt tavaly, összesen 305 millió zlotyiért, melynek 37,5 százalékát az EU állta. A 30 méteres, 201 férőhelyes, 120NaG típusjelzésű kocsik utolsó példánya 2011 decemberéig kell megérkezzenek, idén még három fut be. Mindegyik kocsi névvel is fog rendelkezni a pályaszám mellett, az első 1011-es számú Daniel Gralath, korábbi gdanski (akkor még danzigi) polgármester és fizikus nevét viseli. Tovább után fotók.

Homokszín PESA (fotók: persy)

Hanoi: Hanoi az első ázsiai város, melynek az EIB kölcsönt biztosít metróépítésre. Az Asian Development Bankkal és  Agence Française de Développement-el fejlesztési hitelei mellett az EIB a hanoi hármas metróvonal első ütemének építésére biztosított 73 millió eurót. A vonal építését az ünnepélyes alapkőlerakással szeptember 25-én kezdték meg. Ezzel párhuzamosan mind az egyes, mind a kettes vonal épül, az első 12,5 kilométeres szakasz átadását jövőre tervezik. A vietnami városok lesznek a következő évtized nagy metróépítői?

Nedzsef: A bagdadi metróról már volt szó itt korábban, pár hónappal ezelőtt egy másik iraki város, Nedzsef is terítékre került, mint aki fejleszteni akarja a tömegközlekedési rendszerét. A mekkai metróhoz hasonlóan itt is a vallás a kiváltó ok: a félmilliós városban nyugszik Ali kalifa, Mohamed próféta egyik unokatestvére illetve veje, a síiták meghatározó alakja. A síremlék miatt zarándokok százezrei érkeznek évről évre a városba, a most tervezett monorail az ő kiszolgálásukat biztosítaná elsősorban. A nyár közepén a kanadai TransGlobimmal megkötött 600 millió dolláros, építésre és üzemeltetésre egyaránt vonatkozó szerződés értelmében a nyeregvasút három éven belül épülne meg, egy későbbi második fázissal a repülőtérig. Csúcsidőben a 400-420 férőhelyes szerelvények a 37 kilométeres pályán két-három percenként követnék egymást. Azért én olyan nagyon nem hiszek benne egyelőre.

Sao Paulo: A Bombardier lett a győztese a Sao Pauloi monorail-tendernek, legyőzve a Scomit és a Hitachit. A 2014-ig megépülő, összesen 1,44 milliárd dollárba kerülő vonal a kettes metró keleti végállomásához csatlakozva érné el az elővárosokat. A 23,4 kilométer hosszú, mindössze 17 megállós új nyeregvasút a tervek szerint félmillió utast szállítana naponta, ami szerintem a világ legforgalmasabb ilyen jellegű járművévé tenné. Ahogy korábban szó volt róla , környezetvédelmi és városképi okok miatt esett a választás erre a megoldásra.  Fura.

Jobban illik a városképbe. (forrás: www.railwaygazette.com)

Valenciennes: Az előző francia villamostenderekről szóló bejegyzés után egy nappal újabb város rendelt tujákat Franciaországban, ezúttal ismét az Alstom örülhetett a hazai pályának számító Valenciennesben. (a városban Alstom gyár működik, a mi Alstom metróinkat is tesztelték ott) A 17 milliós szerződés keretében a város hét Citadist rendelt, mely egy vagy két opciós járművel egészülhet ki. A 32 méteres kocsik a kettes villamosvonalra fognak kerülni 2012-es leszállításuk után, arra vonalra, melynek léte másfél éve még a teljes bizonytalanság volt, és melyet trolival akartak pótolni.  A trolit végül elvetették, jön az egyvágányú, 15,5 kilométer hosszú villamos.

Az egyes vonal. Lesz kettes is. ( fotó: www.railway-technology.com)