A városi tömegközlekedési flották - hacsak nem borítja őket reklám vagy nem esnek áldozatul valami kétséges marketing programnak - jellemzően egyenszínűek, kivételek azonban természetesen vannak. Az olyan megoldás azonban nagyon ritka, hogy valamennyi jármű egyedi színben pompázik. Legutóbb Tojama kapcsán volt itt szó a PTinfon ilyenről, a japán városban az egyik vonalon a szívárvány minden színében pompáznak a kocsik, a másikon a fekete-szürke-fehér színskálát lehet látni.
Minden szín együtt (fotó: CitaroG)
Reims-ben, Franciaországban Tojamához hasonlóan szintén színes villamosokat találunk, a 18 kocsi kilenc különböző színben ragyog. Bő egy éve, a villamosdizájnról szóló bejegyzésben már szóba került Reims, épp akkor állították ki a főtéren az egyik lila kocsit. Ami akkor még csak bemutató volt, mára mindennapos használati eszközzé vált: április 18-án megnyitották a Reims-i villamosüzemet, ami ezzel Franciaország 21. városa (de nem a 21. üzeme) lett, ahol valamilyen villamoson lehet utazni. (Ne feledjük, 1980-ban mindössze három francia városban volt villamos, de még 2000-ben is mindössze tízben)
Türkiz, felsővezeték nélkül (fotó: CitaroG)
Az új villamoshálózat - mert egyből két viszonylat indult el - összhossza 11,2 kilométer. Az A vonal a város északi részéről a városközponton keresztül, majd az egyetemi campus mellett halad a város déli részén fekvő Debré kórházig, míg a B vonal az A-val megegyező nyomvonalon, de csak a városközpontból (egészen pontosan a pályaudvartól) kiindulva halad dél felé egészen a TGV Est Reims-i állomásáig. (térkép) A villamoshálózat kiépítése mintegy 345 millió euróba, azaz 95 milliárd forintba került összesen.
Mandarin a végállomáson (fotó: CitaroG)
A Reims-i villamos ötlete az egyik legkorábbi a francia villamosreneszánsz városai közül: már 1984-ben felvetődött, hogy villamost kellene építeni a túlterhelt H buszvonal kiváltására. A vonal nagyjából megegyezett a mai A vonal déli szakaszával (térkép), a pályaudvarról kiindulva, a már említett Debré kórházat érintve haladt volna egészen Chatillons-ig. (a kórház és Chatillon közötti szakaszt ma is tervezik megépíteni). A projekt annyira előrehaladott volt, hogy 1986-ban a nagyközönség számára is bemutatták az elképzelést, sőt, még a Bouyguest is megnevezték, mint kivitelezőt, az Alstomot (akkor még Alsthomot) pedig mint a járművek szállítóját. (sőt, a tervezett TFS modellekből még H0 modell változat is készült) 1988-ban állami támogatást kapott az ötlet, 1990-re pedig véglegesedett valamennyi, a projekt elkészítéséhez szükséges terv és költségvetés. Általános meglepetésre ezek után 1991 elején a polgármester lefújta a villamosépítést, az elvesző parkolóhelyekre és zöldfelületekre hivatkozva. Az eredeti vonal 7,4 kilométeres lett volna, megvalósulása esetén a negyedik villamosüzem lehetett volna Franciaországban.
Füves pálya (fotó: CitaroG)
Az akkori alpolgármester elkötelezett volt a projekt mellett, így miután 1999-ben az előző polgármester halála után átvette a város vezetését, ismét elkezdődött a reimsi villamos megvalósítása, létrehozva a most átadott hálózatot, bár a 2008-as helyi választások egyik központi eleme a villamos megvalósítása volt. A becslések szerint mintegy 45 ezer utas fogja használni a két vonalat, melynek több érdekessége is van.
Bordeauxhoz hasonlóan Reims belvárosában sem használnak felsővezetéket a járművek, ahogy a Garonne partján, úgy itt is a harmadik sínes APS technológiát használják, mintegy 2 kilométer hosszban, Boulingrin és Comédie állomások között, mindkét viszonylaton.
Belváros felsővezeték nélkül (fotók: CitaroG)
A B vonal kocsijai nem érik el a TGV állomást ténylegesen, a magassági különbségek miatt attól párszáz méterre végállomásozik, a kettő között bizony gyalogolni kell. Bár műszakilag megoldható lett volna természetesen a villamos szintre emelése, ennek a 15 millió eurós költségét nem vállalta fel a város.
És most vissza a kocsikhoz, melyből 18 darab, egyenként ötrészes, 32,4 méter hosszú, 206 férőhelyes példányt szállított az Alstom. A kocsiknak több helyi jellegzetessége is van. Az egyik a közlekedési területen igen aktív, a karakteres marseillei villamost is tervező MBD Design tervezte homlokfal, melyet a reimsi pezsgőgyártás jelképeként pezsgőspohár alakúra formáztak - a talp nélkül természetesen, a másik pedig a már bevezetőben említett színezés.
Pezsgőspohár (fotó: salociN)
A 18 kocsi ugyanis kilenc színben tündököl, Ruedi Baur elképzelési alapján. És bár kezdetben narancsot, lilát, világoszöldet emlegettünk, az egyes színek elnevezései találóbbak lettek végül, fukszia, levendula, azúr, pisztácia, mandarin, skarlát, türkiz és citrom színeket találhatunk a hivatalos brossúrákban. Mindegyik színből két kocsi készült, leszámítva a citromot, melyből csak egy. A maradék három kocsit meghagyták szürkének, a tervek szerint ezek a kocsik fogják a reklámozás lehetőségét biztosítani.
A villamos megnyitását áprilisban egyébként egy óriás mechanikus pók belvárosi átvonulásával ünnepelte meg Reims, nem tudom, melyik érdekelt több embert, a pók vagy a villamos...