Amikor a mai, útlevéllel ellátott ember azt hallja, hogy körmetró, akkor az esetek nagyobb részében azt hiszem, hogy a londoni Circle Line fog az eszébe jutni, márcsak a nevéből adódóan is. Pedig hát a világ pár részén előfordulnak még körmetrók, amit egyébként nem is olyan egyszerű megvalósítani, hisz viszonylag egyenletes, magas forgalom kell a metró vonala mellé, na meg az sem árt, ha ez a terület kellően nagy ahhoz, hogy egy metrót be lehessen alá szuszakolni.

Londonon kívül még a következő helyeken találunk ilyen metrókat:

• Glasgow
• Madrid (itt mindjárt rögtön kettőt)
• Moszkva
• Nagoya
• Oslo
• Peking

Ezek egyike, a moszkvai gyerekkoromban nagyon fellelkesített. Valamelyik színes újságban (hol voltak akkor még az igazi magazinok) volt egy cikk a moszkvai metróról, nem emlékszem már az újságra, és nem emlékszem az évre sem. 8-9 éves lehettem talán. Annyi bizonyos hogy a cikk mellett ott volt a moszkvai metró térképe is, rajta az ominózus körmetróval. Lehet, hogy a cikkben szó volt az állomások szépségéről, vagy az elszállított utasok mennyiségéről, na meg a metróvezetők szocialista elkötelezettségéről is, de ez nem maradt meg, csak a térkép. Az azon ábrázolt körmetró ugyanis annyira hangsúlyos, annyira letisztult volt, hogy akkoriban talán tényleg azt hittem, hogy ez egy valódi szabályos kör alakú metró. Mit sem tudtam még akkor a stilizált ábrázolástechnikáról.

A dizájn és a hálózat azóta sokszor változott, a körmetró azonban ma is körmetró:

Úgy tűnik azonban, hamarosan teljesen megváltozhat a moszkvai metró sémája, hisz a tervek szerint az elkövetkező pár évben kiépül egy második körmetró is, a mostanitól egy-két-három megállóval kintebb keresztezve a sugárirányú vonalakat. (A moszkvai metrón az átlagos megállótávolság jóval magasabb a budapestinél, 1800 méter körüli. Ez azt jelenti, hogy ott az átlagos távolság akkora, mint nálunk a leghosszabb szakasz, a Kőbánya-Kispest - Határ út közötti)

Az új körmetró csak a fejlesztések egyik eleme lenne, Moszkvában ennél jóval nagyszabásúb tervekben gondolkodnak. A márciusban bejelentett tervek alapján az új metróvonalak kiépítésének célja elsősorban az eddig a metróhálózatba nem bekapcsolt területek elérése: ma az orosz főváros lakosságának negyede, 2,4 millió ember nem a meglévő metróhálózat közelében él. Másfelől viszont az új vonalak tehermentesítő szerepet is ellátnak, különösen a már említett második harántoló vonal. Az immár belső gyűrűvé váló metró északi szakaszáról például 15.000 utas átterhelődését várják a külső gyűrűre. Óránként természetesen.

Az elképzelések szakítottak a 90-es évek végének pénhiányból fakadó könnyűmetró, mini-metró, monorail elképzelésivel. Az új vonalak mindegyik teljes értékű nehézmetró.

A rövidtávú (2015-ig tartó) fejlesztések ütemezése amoszkvai metró újságának márciusi számában, a harmadik oldalon megtekinthető. (mert ott ilyen is van ám, 1932-ben alapították)

Időben még messzebb tekintve pedig már óriási hálózatról beszélhetünk, a most felvázolt tervek hosszútávon 650 km metrót prognosztizálnak a 10 milliós orosz fővárosnak. Megépülésükkel szinte az összes, a metróhálózat kapcsán hiányos lefedettségű területet elfogja érni a hálózat. A tervekben megjelenik egy harmadik metrógyűrű is, ennek, és a többi távlati fejlesztésnek a kiépülése azonban várhatóan tovább fog húzódni a gazdasági nehézségek miatt.

Végezetül pedig álljon itt pár fontosabb adata a városon belüli utazásokból 56 %-al részesedő moszkvai metróhálózat mai állapotáról:

• Vonalak száma: 12
• Hálózat hossza: 293 km
• Állomások száma: 177
• Legmélyebb állomás mélysége: 84 m
• Napi utasszám: 7 millió átlagosan (9,5 millió a legterheltebb napokon)
• Éves utasszám: 2,573 milliárd
• Mozgólépcsők száma: 631
• Leghosszabb mozgólépcső: 126 m
• Kocsiszínek száma: 15
• Kocsik száma: 4428
• Átlagos szerelvényszám naponta: 9915
• Átlagsebesség. 41,7 km/h
• Alkalmazottak száma. 34.792

(A fejlesztési ábrák a mosmetro.livejournal.com oldalról származnak, a mai hálózat ábráját Jurij Popov rajzolta)