Amikor Brasiliában 2001-ben megnyitották a metrót, az átlagos megállótávolság az egyik legmagasabb volt a világ metróüzemei közül, az első ütemben 32 kilométer hosszon átadott vonalakon összesen 11 állomás volt, ami 2,9 kilométeres átlagos megállóközt jelentett. Ha valaki azt hiszi, hogy a cél tudatosan ez volt, az téved: a közbenső megállókat azóta szépen, lassan adogatják át, így az azóta 46,5 kilométerre hízott hálózaton már 23 megálló van. (2,02 kilométer)

Hogy jobban érzékeltessem a képet, érdemes megnézni a két, Y alakban elágazó vonal közös szakaszának megállókiosztását. Az elválási ponttól északra összesen 14 megálló szerepel a tervek között, melyből a metró megnyitásakor mindössze 6, ma pedig 10 működik. Az utolsó két átadás az elmúlt hónapban történt: a 112 Sul névre hallgatót május 9-én, a 102 Sul névre hallgatót június 4-én adták át. 

Azt hiszem, ilyen feltételek mellett nem kell csodálkozni, hogy a budapesti metróhálózatnál közel másfélszer hosszabb hálózaton napi szinten mindössze 130.000 ember utazik. 

Az újonnan átadott megállók finoman fogalmazva sem tartoznak az építészetileg szenzációs alkotások közé, mint az szokás újabban néhány nagyobb közlekedési beruházás esetén.Képek sajnos csak a 112 Sul állomásról vannak, de vélhető, hogy hogy léptékében, elrendezésében a 102 Sul is hasonló.

Bár az állomás szinte félkésznek tűnik, a kapcsolódó aluljáróban átadandó üzletek, a mozgólépcső még nincs kész, és az állomás maga sem úgy tűnik, mint egy modern létesítmény, mégis dicsérni kell a 22 millió reálos (2,2 milliárd forintos) beruházást. Az állomáshoz kapcsolódóan ugyanis liftek, vakvezető burkolat, jókora kerékpártároló, és P+R parkoló is épült. Az állomás kialakítása tehát szegényes,de a modern, fejlett tömegközlekedési rendszerekhez kapcsolódó igények közül jópárat képes kielégíteni.

A fotókat Espertano_bsb készítette.