Úgy tűnik, most már minden mobilitási héten megkapjuk a Nagy Eljutási Versenyt, ahol jármű feszül járműnek, és ahol jól szervezetten mindig a vasútnak, vagy valamelyik más tömegközlekedési eszköznek kell nyernie a versenyt, némi bundával. A rendezvény lényege, hogy A pontból B pontba különféle közlekedési eszközökön politikusok, közlekedési cégek vezetői, nomeg "celebek" versengenek egymással a minél előbbi célbaérésért. Az előző évben például Rákosliget vasúti megálló - Deák tér között folyt a verseny, az idén pedig Gödöllő vasútállomás - Stadionok metróállomás között jelölték ki a távot.
A versenyt idén, és tavaly is a vasút nyerte, a reklám tehát jó. Igenis, sok esetben sok útvonalon az elővárosi vasút eljutási időben kényelmesebb, és gyorsabb bármi másnál. Ha azonban megnézzük az útvonalakat jobban, rögtön nem kell csodálkozni, hogy az adott esetekben a vonat lett nyerő, és mindjárt visszássá válik az egész.
Az eljutási versenyek kiindulópontját a szervezők ugyanis idén, és tavaly is vasútállomáshoz helyezték, az indulási időpontot pedig a vasút indulási idejéhez igazították. Az idei évben például közel egyszerre, a vonat indulása előtt pár perccel rajtoltak a versenyzők a gödöllői vasútállomás (egyben hév végállomás) parkolójából. Holott az utazások nem így néznek ki. Az ember mikor kilép reggel az ajtaján, nem azt látja, hogy nah, már meg is jött a pösti személy a ház elé, felszállhatok, hanem azt konstatálja, hogy ő bizony 200 méterre lakik a vasútállomástól, vagy 500-ra, vagy 3 kilométerre, vagy még többre, és ahhoz, hogy eljusson a vasútállomásra, neki bizony gyalogolnia, vagy kerékpároznia kell, felszállni a helyi buszra, kivitetni magunkat apuval, vagy egész egyszerűen olyan siralmasan látni a vonat, és a lakás közti távolságot, hogy beszállni az autóba, és azzal jönni be Budapestre. Az utazások ugyanis a valóságban tehát nem a vasútállomásról, hanem mondjuk Gödöllő, Szilhát u. 14. alól indulnak, és nem egy tömegközlekedési megállóban, hanem mondjuk Budapest, Róna u. 149-ben érnek véget.
Egy utazás alapvetően a következő főbb részidőkből áll össze:
- Rágyaloglás (megközelítjük a jármű indulási helyét)
- Várakozás
- Utazás
- Elgyaloglás (a parkolótól, illetve megállótól elsétálunk úticélunkig)
Tömegközlekedés esetén mindehhez hozzájárulhat még az esetleges átszállási idő, illetve újabb várakozás, autó esetén pedig mondjuk a parkolóhelykeresés. A fentieket megnézve azt látjuk, hogy a versenyekből az autó legnagyobb előnyét, a háztól-házig való közlekedést veszik el, a rágyaloglási, elgyaloglási időt felejtik el figyelembe venni. Ez azonban a versenyeket az autósok szempontjából falssá, mondhatni igazságtalanná degradálják.
További érdekesség, hogy a vasútállomásról kiinduló autós a régi hármas utat választotta értelemszerűen, a gödöllői lakosok jórésze számára azonban az autópálya gyorsabban, és kényelmesebben elérhető. Apróbb érdekesség fedezhető fel a menetidőben is: a hír szerint a 7:26-kor Gödöllőről induló vonaton utazó csoport 8:05-kor, 39 perc múlva futott be a Stadionok metróállomásra, az alapban 31 perces menetidejű vonatot elhagyva tehát az utasok 8 perc alatt kisétáltak a Keleti pályaudvarról, lemozgólépcsőztek a metróba, vártak a metróra, és átutaztak a Stadionokhoz. Szerintem ez azért nem mindennap lenne kivitelezhető..... (a 31 perces menetidőt egyébként az óránként közlekedő gyorsvonatok biztosítják a Gödöllő - Budapest között, a személyvonatok hivatalos menetideje 42 perc)
Gödöllőre volt szerencsém amúgy szinte minden eljutási variációt kipróbálni, és tényleg, a vonat valóban gyors, és sűrűn jár (20 percenként). Csakhogy a gödöllői vasútállomás nem a gödöllői városközpontban van, és a lakóterületek többsége is messzebb van tőle, az autó nélküli eljutást pedig tovább nehezíti, hogy a lakóterületek felől közvetlen helyi autóbuszjárattal nehézkes eljutni.
A mobilitási héten rendezett reklámversenynek - melynek előre ki nem mondott, de egyértelműen deklarált célja az elővárosi közlekedés reklámozása - tehát némi csúsztatás szaga van, ugyanakkor azt azonban mindenképp le kell szögezni, hogy igenis, a vonatnak van keresnivalója az elővárosi közlekedésben egyes utazási szegmensekben. Igenis, kényelmesebb egy Flirt-ön reggel beutazni a városba, mint autóba ülni, és állni a dugóban valamelyik befelé vezető úton. Szerencsére meg is teszik ezt jópáran, ezáltal csökkentve a fővárosba érkező autóáradatot.
A probléma ott kezdődik, ha a beérkező vonat nem Flirt, Desiro, Talent, vagy más felújított kocsi, hanem valami régi szakadt jármű, lényegesen alacsonyabb komforttal. Vagy ha rendszeresen késik a szerelvény, és erről elfelejtenek minket tájékoztatni a vasútállomáson. Vagy ha rövid szerelvényt küldenek reggeli csúcsban, és nem fér fel az utas. Vagy hogy hiába beszélünk róla 10 éve, még mindig nem sikerült összehozni a közlekedési szövetség keretein belül a tarfiaközösséget, hogy ne kelljen két külön bérletet venni.
A fejlődés jelei (már ami az infrastruktúrális oldalát illeti) azonban szerencsére jól láthatóak, új járművek több vonalon, magasabb sebességet engedélyező pályafelújítás több elővárosi viszonylaton, tehát hajrá elővárosi vasút, pár év, és valóban te leszel a legjobb. Addig pedig tekintsük kegyes hazugságnak ezeket a versenyeket :)