Az egyik kedvenc bejegyzésem a PTinfon arról a lóvasútról szóló volt, amit Pakisztánban nyitottak újra sok év után, hogy ismét kiszolgálja a mindennapi igényeket. (érdemes elolvasni!) Lengyelországban Pakisztánhoz hasonlóan szintén visszaállítottak egy lóvasutat, itt azonban sokkal inkább turisztikai okokból, mint valós utasszállítási igények alapján.
Az új lóvasút (fotó: Artur Weber)
Mrozy, a mindössze 3300 fős, Varsótól mindössze 50 kilométerre fekvő falut 1902-ben jelölték ki egy új tüdőszanatórium létesítésére. Mivel a település a Varsó-Terespol vasútvonal mentén helyezkedik el, a szanatórium építéséhez szükséges építőanyagok pedig vasúton vasúton érkeztek, így a leendő szanatórium területének könnyebb eléréséhez egy új 900 milliméter nyomtávú, két kilométer hosszú lóvasutat építettek a vasútállomástól.
A kezdetben elsősorban teherszállításra használt vonal a szanatórium 1908-as megnyitása után személyszállításra állt át, ezzel utaztak az ápolók, betegek, fürdőzni vágyók egyaránt. Az első valódi utasok 1908. november 29-én használhatták a vonalat. A vonal egészen 1967-ig működött, aztán sok más vasútvonalhoz hasonlóan ezt is elsodorta az autó és autóbusz ereje, hogy aztán a hetvenes években a sínek is eltűnjenek.
Egy videó az üzemről 1959-ből (feltöltő:centralniak)
Egy videó az üzemről 2011-ből (feltöltő: Romek Solnicki)
A vonalon használt kocsit megőrizték és kiállították a sochaczewi keskenynyomközű vasúton.
2007-ben egy helyi egyesület, a Towarzystwo Przyjaciół Mrozów úgy döntött, megpróbálja visszaállítani, és turisztikai jelleggel üzemeltetni a vonalat. Az ötletből eredmény lett, köszönhetően az uniós támogatásnak. Az újjáépítés végül valamivel több mint 450 ezer zlotyiba került, melyből 293 900-at állt az EU. Az elhúzódó építkezést követően(sok fotó az építésről és üzembehelyezésről itt) a vonal végül 2010. október 28-án ismét fogadta a nagyközönséget egy replika kocsival, igaz csak három napig a kezdődő téli szezon miatt.
Paci (fotó: mrozy.pl)
Az igazi nagy nyitás és immár teljes szezon jövő évben kezdődik, mindenkit szeretettel várnak az új, immár csak 1,7 kilométer hosszú vonalon, amely a szanatórium körüli, 1964 óta védett arborétumon vág keresztül. (térkép)