2012-ben a korábbi évek tendenciáinak megfelelően Kína uralta a világ metróépítését. Az európai vagy észak-amerikai (de akár említhetnénk Japánt vagy Dél-Koreát is), infrastrukturálisan jól ellátott városaihoz képest Kína sokmilliós városai a befektetett, elképzelhetetlenül nagy összegek ellenére továbbra is lemaradásban vannak, így továbbra is folyamatos a metróépítés. 

A poszt a tavalyi év 10, legtöbb metrót építő városát mutatja be. Mivel az egyes vonalhossz adatok elérhetősége bizonytalan volt, valamint mert több helyen a közbenső megállók nélkül nyíltak meg vonalak, vagy épp korábban át nem adott megállókat nyitottak meg, így hossz helyett az átadott metróállomások alapján rangsoroltam a városokat. 2012-ben összesen 395 metrómegállót adtak át szerte a világon, ebből 248-at Kína tíz különböző városában. Jellemző, hogy a tizes listára európai város nem került fel, a legtöbb metrót átadó város Szófia volt, összesen 13 új megállóval, ez a 13. helyre volt elegendő. 

És most a lista, visszafelé az izgalmak kedvéért:

10. Uijeongbu (Dél-Korea) - 15 megálló

Uijeongbu nevét kétlem, hogy pár embernél több ismerné Magyarországon, pedig a Szöultól északra fekvő elővárost több, mint 400 ezer ember lakja, és az egyik legfontosabb bázisa a dél-koreai, valamint a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatoknak. A városban július 1-én nyitották meg az automata, VAL-rendszerű vonalat, 10,5 kilométer hosszban, összesen 15 állomással. A vonal a keleti városrészeket köti össze a városközponttal, egyúttal kapcsolatot teremt a szöuli metróhálózat vasúton keresztül ide is kifutó egyes vonalával. A vonalat 15 darab Siemens kocsi szolgálja ki. A vonalról fotók (és térkép) itt és itt találhatóak, az alábbi videó pedig a teljes vonalat bemutatja, érdemes figyelni a szűk íveket és a lakótelepek bődületes mennyiségét:

9. Lima (Peru)  - 16 megálló

Limának talán nem is lenne helye ezen a listán, hiszen a limai metrót olyan régen építik és annyi esetben volt különbözőféleképpen átadva, megnyitva. Ugyanakkor mégis: április 5-én a teljes vonalon, összesen 21,48 kilométeren és 16 megállón keresztül beindult a fizető üzem, így talán mégis itt a helye az átadásnak ebben a listában. A vonalat az AnsaldoBreda még a nyolcvanas években gyártott és leszállított kocsijaival szolgálják ki, de már készülnek az új Alstom kocsik és a vonal folytatása is épül.

Valamiért a modelleket imádják fotózni ipari környezetben. (fotó: Miguel Reátegui Medina)

8. Shenyang (Kína) - 19 megálló

Senjang Északkelet-Kína legnagyobb, mintegy 8 milliós városa. A város méretéhez képest a metróhálózat nem valami nagy, az idén megnyitott, közel 22 kilométeres, 19 megállós második vonal mellett csak a két éve megnyílt, közel 28 kilométeres egyes vonal szolgálja ki a lakosokat. (a PTinfo erről külön posztot írt, lásd itt) Pedig Senjang az egyik első kínai város volt, ahol a metró tervezését elkezdték, japán mérnökök már a negyvenes években megterveztek egy háromvonalas hálózatot. Később, a hatvanas években ismét előjött, hogy Senjang az ország négy legnagyobb városának egyikeként metrót kapjon, erre végül további ötven évet kellett várni.

Peron és kocsi az új vonalon (fotók: www.shenyangbus.com)

A most megnyitott észak-déli vonalat persze számos másik, jelenleg is épülő fogja követni, ahogy az a fejlesztési térképen is látszik. Az új vonalról fotók itt és itt találhatóak. A vonalat a város és a hongkongi üzemeltető MTR közös cége üzemelteti. (Érdekesség, de Senjangban van Kína első, idén megnyílt modern villamosüzeme is, amiről szintén írt a PTinfo).

5-7. Wuhan (Kína) - 20 megálló

A 10 milliós Wuhan, Közép-Kína legnagyobb városa, Senjanghoz hasonlóan építgeti a hálózatát. 2010-ben megnyílt az első vonal, 2012-ben pedig a második. A közel 29 kilométeres kettes vonal észak-déli irányban szeli át a várost, a leendő wuhani metróhálózat egyik legfontosabb elemévé válik várhatóan, hiszen ez az első metróvonal Kínában, amely keresztezi a Jangce folyót. (térkép) A vonal fontosságát jelzi, hogy már az első munkanapján is félmillióan utaztak rajta, mely a további átszállási kapcsolatok megteremtésével napi egymillióra is nőhet az előrejelzések szerint.A jelenleg hatkocsis vonatokat (összesen harmincat) a Zhuzhou Electric Locomotive cég gyártotta.

Impozáns vonal, jól kinéző vonatok (fotó: Zong Qin és Qian Yin)

5-7. Mexikóváros (Mexikó) - 20 megálló

2012-ben az egyetlen amerikai város, aki felkerült a listára, az Mexikóváros volt, ahol 2012 októberében átadták a 12-es számú, arany színnel jelzett vonalat (térkép). A 20 kilométeres vonal a város délkeleti részét köti össze a többi metróvonallal egy olyan nyomvonalon, ami már az azték időkben is fontos útvonal volt. Az építkezés a vonalon 2010-ben kezdődött, mára a vonalat naponta 367 ezer utas használja, akiket 7 kocsis CAF szerelvények szolgálnak ki. A vonal fő adatai, magassági vonalvezetése ezen az infografikán látható. 

A régi metrókhoz képest nagyon modern megjelenés (fotó: Subterráneo)

A vonal építése ezzel nem állt meg, már épül a folytatás az egyes metró délnyugati, Observatorio nevű végállomásáig.

5-7. Chengdu (Kína) - 20 megálló

Chengdu, a délnyugat-kínai Szecsuán nyolcmilliós székhelye 2005-ben kezdte el a metróhálózatának fejlesztését, 2010-ben adta át az első vonalat, amelyet a tavalyi évben követett a második, 22,4 kilométer hosszú, északnyugat-délkelet irányú vonal. A poszt megjelenéséből és a kínai metrófejlesztés dinamikájából adódóan mára a vonal egy 2013. júniusi átadás következtében 31,3 kilométerre és 26 megállósra nőtt, azaz közel akkorára, mint a teljes budapesti metróhálózat. A gochengdoo.com oldal végigvette valamennyi, 2012-ben átadott állomást,így többek között a fontos átszállópontnak számító Keleti pályaudvart és a Chadianzi buszállomást is, érdemes megnézni. A vonalon a CRS Sifang B méretű kocsijai közlekednek. 

Eltérő peronkialakítások az új vonalon (fotók: ANR2008)

4. Hangzhou (Kína) - 31 megálló

A kelet-kínai Hangzhou 2012-ben adta át az első metróvonalát, ami rögtön egy elágazó vonal lett. A tekintélyes 31 megállónyi szakasz, valamint a 48 kilométeres hossz még Kínában sem mindennapos, soha nem fordult még elő még ott sem, hogy valamelyik város ekkora metrószakaszt adott volna át a hálózat első ütemeként.A javarészt föld alatti vezetésű vonal sajnos másról is elhíresült, az építkezés közben beomlott egy félkész, 75 méteres alagútszakasz, 21 munkás halálát okozva.

A beomlott alagútszakasz feletti rész (fotó: www.tunnelsonline.info)

Az átadott vonal egy szakasza (fotó: ANR2008)

A vonalat a hongkongi, Kínában intenzíven terjeszkedő MTR üzemelteti, a kiszolgálást 48, a CSR Nanjing Puzhen által gyártott szerelvény végzi.

3. Chongqing (Kína) - 39 megálló

Csunking nagyon érdekes közlekedési hálózattal rendelkezik még Kínán belül is. A folyókkal és meredek hegyekkel szabdalt városban két, egymástól független hálózat kezdett kialakulni, egyszerre létezik metró és monorail vonal a városban, utóbbiból a világ legnagyobb hálózatát találhatjuk itt, közel 60 kilométeres a hálózat. 2012-ben mindkettőt fejlesztette a város, hosszabbodott az egyes metró és a hármas jelzésű monorail, valamint nyílt egy új, hatos jelzéssel jelzett metró is. (négyes és ötös vonal egyelőre nincs még). Érdekesség, de függetlenül az üzemmódtól egyaránt előfordul alagútban és viadukton történő vezetés is, sőt, átszállási kapcsolatok is vannak a vonalak között.

Brutalitás az új hármas metróval (fotó: Chen Lin)

2. Tianjin (Kína) - 43 megálló

Tianjin metrója a harmadik legrégebbi Peking és Hongkong után, az első vonalat még 1984-ben nyitották meg, bő tíz évvel Sanghaj és hússzal a kínai metró-boom beindulása előtt. A korai indulás ellenére (vagy épp azért) a metróhálózat ma már csak a hatodik legnagyobb a maga mintegy 110 kilométeres hosszával, bár 2012-ben megnyílt az új 22 kilométer hosszú hármas metró is, valamint a kettes metró keleti és nyugati vége, valahogy úgy, mintha nálunk a hármas metrót úgy adták volna át, hogy északról megépült volna a Deák térig, délről meg a Kálvin térig, közte meg hiányozna a metró. (Szófiában hasonlóképpen, a két vége felől adták át a metrót, lásd a korábbi cikkünket)

A hármas és a kilences vonal (fotók: ANR2008 és www.echinacities.com)

A speciális átadás ismét egy balesetre vezethető vissza, az egyetlen hiányzó közbenső állomást, a Jianguo sugárutat ugyanis 2011-ben elárasztott a Hai folyó, csapdába ejtve a fúrópajzsot is. A vizsgálatok azt mutatták ki, hogy túl költséges lenne kiásni a fúrópajzsot, így végül egy új alagutat vágtak, az eredeti nyomvonal korrekcióját is figyelembe véve.

1.Peking (Kína) -  51 megálló

Peking 2012-ben magabiztosan vezeti a metróépítők listáját, 51 megálló, 70 kilométernyi metróvonal jellemezte az évet.Még felsorolni is sok, mi történt ott, ráadásul az átadások többsége, a kínai szokásoknak megfelelően egy napon, december 30-án történt. Megnyílt a 31 kilométeres hatos vonal, hosszabb lett a nyolcas és a kilences vonal, mindkét irányban bővült a tízes vonal. Utóbbiról azért is érdemes megemlékezni, mert egy újabb, már idén májusban történt átadással a vonal teljes körré vált, így Pekingben a világon először két egymással "párhuzamos"  körmetró is van. (a Moszkvában pár éve beígért hasonló jellegű vonal a mai napig nem valósult meg - lásd korábbi cikkünket). A 10-es vonal egyben a legforgalmasabb is lett a városban, napi mintegy másfél milliárd utassal.

A pekingi 10-es vonal peronjai üresen és csúcsidőben (fotók: David Wei)

Peking nem csak a 2012-es listát vezeti, a mostani átadásokkal immár a világ leghosszabb metróhálózatának számít, megszerezve a címet azt a 2010-es év óta birtokló Sanghajtól, a teljes hálózat hossza ma már 450 kilométer körüli, a budapesti hálózat 14-szerese, vagy más megfogalmazásban: hosszabb, mint a tokiói és a párizsi hálózat együttvéve.

A pekingi hatos vonal (fotó: Alexander)

És hogy mi lesz 2013-ban? Várhatóan újabb kínai fölény, de idén lehet, hogy már a vidéki kínai városokra helyeződik a hangsúly. 

Ha kíváncsi vagy a legfrissebb tömegközlekedési hírekre, érdekességekre, akkor kövesd a PTinfo rendszeresen frissülő Facebook oldalát, ahol folyamatos információt kaphatsz a közlekedéshez kapcsolódó újdonságokról, furcsaságokról, érdekességekről.