Vannak olyan városok a Földön, ahol úgy lakik sok millió, esetenként tízmillió feletti lélekszám, hogy a város tömegközlekedéséről lényegében nem lehet beszélni. Ilyen városokat elsősorban Afrika, és Ázsia fejlődő országaiban találunk,  hirtelen népességrobbanást nem tudta követni az infrastruktúra fejlődése. Vannak országok, ahol ez változik napjainkban, idesorolhatóak az indiai, vagy kínai városok, ahol szinte minden nagyobb város elkezdte saját kötöttpályás üzemeinek kiépítését, más helyeken azonban továbbra sem beszélhetünk valódi, a várost behálózó közösségi közlekedésről, még autóbuszos szinten sem. Ezek közé a városok közé tartozik pl. Dhaka Bangladesben, vagy Lagos Nigériában.

Lagosnak (Dhakához hasonlóan) mintegy 10 millió lakosa van, a pontos számot természetesen nem tudni, ezekben a városokban a bejelentett lakcím nem épp az erősség, különösen a külső negyedekben. A mintegy szócska akár 1-2 milliós eltérést is jelenthet, attól függően, mit számítunk a városhoz, és hogyan becsülünk.

A nigériai városban a tömegközlekedést az iránytaxik jelentik elsősorban, a nagy kivétel a 2007 novemberében átadott, 22 kilométer hosszú BRT (Bus Rapid Transit) vonal, ahol a buszok a közúti forgalomtól szeparáltan közlekedhetnek, óránként és irányonként mintegy 10.000 utasnyi kapacitást mozgatva, napi 130 ezer utast kiszolgálva. Érdekesség, hogy a vonalon szóló buszok közlekednek, a BRT rendszereken máshol jellemző csuklós, vagy duplacsuklós kocsik helyett. 

A város a tervezett BRT vonalak mellett light rail vonalak kiépítésében is gondolkodott, az észak-afrikai városokhoz hasonlóan. A tervezett hálózat két fő eleme, a 37 kilométer hosszú, 13 megállós piros vonal a kikötőt kötné össze a repülőtérrel, a 27 kilométer hosszú kék vonal pedig az első vonalra merőlegesen haladna. Egy, a hálózatot bemutató videó itt látható.

A light rail egy kicsit erős szó talán arra a közlekedési eszközre, amit a lagosiak terveznek, hiszen az elképzelések alapján 4-10 kocsis szerelvények dízelüzemben közlekednének, a nyugat-európai standardokat, szokásokat meg sem közelítő színvonalú kapcsolódó infrastruktúrával. Ez egyébként a fotók alapján jellemző a BRT-re is, ami sokkal inkább buszsávnak tekinthető, mint valódi Bus Rapid Transit rendszernek.

Most kiderült, a nigériai kormány ezt, a csökkentett színvonalú rendszert sem tudja finanszírozni, tovább halmozva ezzel a 70-es évek, a főbb autópályák kiépítése óta elmaradt infrastrukturális beruházások számát. Lagos tehát nem lesz a következő Algír Afrikában, olyan város, aki metró-, és villamosépítéssel biztosítja a város dinamikus fejlődését. Igaz utóbbit segítik a franciák, Kairóhoz hasonlóan, szemben a lagosi projektekkel...