Augusztus 8-án megnyitották Berlin új, mindössze három megállónyi, 1800 méter hosszú metróvonalát. Az U55 jelzésű metróvonalról Fricy, és az Index leírt már minden lényegeset, azt, hogy mindössze 6400 utas lesz várhatóan a napi forgalma, hogy 320 millió euróba került, s hogy a későbbiekben (előreláthatólag 10 év múlva) az U5 metróvonal meghosszabbítása lesz, így ezt az oldalát nem is fejtegetném a dolognak.

Érdemes azonban megnézni, vannak-e hasonló jellegű vonalak Európában, és hogy azokat mi indokolta. A szeparáltság önmagában egyébként nem egyedi dolog, ilyen lesz a mi négyes metrónk is, aminek nem lesz közvetlen (üzemi) kapcsolata a többi metróval. Hogy valahol a meglévő metróhálózattól geográfiailag elválasztva létesüljön vonal, arra a közelmúltban is volt példa Szófiában, vagy épp Rotterdamban. Ezeket a hiányosságokat az idő előbb-utóbb beforrasztja, más esetekben viszont a vonalak úgy maradnak befejezetlenül, vagy épp a hálózat átszervezésének eredményeként válnak röviddé és csonkává. Az ilyen rövid vonalak leginkább tehát nagyvárosok kiterjedt metróhálózataira jellemzőek elsősorban.

Az európai rövidségi toplista jelenleg a következő: 

Város/Vonal/Hossz/Megállók száma 

• Madrid R 1,1km 2 állomás
• Párizs 3b 1,3km 4 állomás
• Nápoly 6 1,6 km 4 állomás
• Berlin U55 1,8km 3 állomás
• Barcelona 11 2,1km 5 állomás
• London Waterloo&City 2,4km 2 állomás
• Lyon C 2,5km 5 állomás
• Berlin U4 2,86km 5 állomás
• Párizs 7b 3km 8 állomás
• Moszkva 11 3,4km 3 állomás
• Bukarest M4 3,6km 4 állomás

Berlin utolérte tehát Párizst, és ő is két vonallal szerepel az Európa legrövidebb metrói listán. Kétes dicsőség :)

A legrövidebb metróvonal Európában tehát a madridi Ramal vonal, mely már betűjelzésével (nevével) is jelzi, hogy eltér a többi, számmal jelzett vonaltól.  A vonalat 1925-ben nyitották meg, feladata akkor a kettes vonal összekötése volt a Norte pályaudvarral. Ma négykocsis szerelvényekkel shuttle feladatot lát el a két végén kialakult csomópontok-metró átszállóhelyek között.

A két párizsi vonal természetes fejlődés útján vált önálló vonallá. Mindkettő anyavonala, a 3-as, és a 7-es vonalak a város fejlődése kapcsán másfelé vették az útjukat az elővárosokban, a régi nyomvonal pedig csonkán, ráhordó vonalként maradt ott. Mélyebb elmerülés érdekében ajánlom a metro-pole oldal párizsi metróhálózat fejlődéseit bemutató térképsorozatát. A két rövid vonalacska összekötése az elmúlt években egyébként újra terítékre került, az elképzelés a hiányzó rövid kis szakasz megépítésével egy vonalba integrálná, és új számot adna az egyesített vonalnak (feltehetően a 15-öt, vagy 16-ot), nyugat felé pedig a Gare du Nordig hosszabbítaná meg.

Nápoly nem sokáig lesz várhatóan a listán, 2012-ben átadják a vonal 5,5 kilométer folytatását. Bár ez az olaszoknál sose biztos.

A barcelonai 11-es vonal ráhordó szerepet biztosít két kocsi szerelvényekkel a 3-as, és 4-es vonalakra, 2003-ban nyitották meg, továbbépítése a közeljövőben nem várható, automata rendszerre való átállítása azonban igen.

A londoni Waterloo&City a madridi Ramalhoz hasonlóan a vasút bekapcsolására szolgált, a Waterloo pályaudvar, és a City között teremtett kapcsolatot, és teremt ma is. A berlni vonalhoz hasonlóan ennek a vonalnak sincs kapcsolata más vonalakkal, és mivel teljes hosszában föld alatt vezet ez is, a járműveket csakis daruval lehet ki-, és beemelni ,mint most tették ugyanezt Berlinben.

A lyoni C vonal eredetileg egy 1891-ben megnyitott fogaskerekű volt, melyet a hetvenes évekbenintegráltak a metróhálózatba. A meredeksége természetesen megmaradt:  Croix-Paquet állomáson 17%-os a vonal esése. 

Berlin eddigi legrövidebb, U4 jelzésű vonalát 1910-ben adták át, az akkor még önálló város, Schöneberg kiszolgálására. Fejlesztése a közeljövőben sem várható, így az U5 meghosszabbítása, és az U55 beolvasztása után várhatóan ismét ez lesz Berlin legrövidebb metróvonala.

Moszkva 11-es vonala, mely ma összekötő szerepet játszik a 2-es, és a 9-es vonal között, eredetileg a 2-es vonal része volt, önálló számozása, illetve szeparáltan való közlekedése csak 1995 óta áll fenn.

Bukarest 4-es metrójának folytatása, melyet 2000-ben adtak át, jelenleg is épül, így Nápolyhoz hasonlóan ez a vonal is eltűnik hamarosan a listáról.