A lóvasút, mint a villamos elődje alapvetően formálta át a városnak nem csak a képét, de az emberek szokásait is, jelentősen növelve az utazási távolságokon. Nem is csoda tehát, hogy az első budapesti személyszállító (teherszállításra már 1827-ben épült Kőbányán vonal) lóvasút 1866-os megnyitását követően a hálózat hihetetlen sebességgel épült ki, megteremtve a mai budapesti villamoshálózat alapját. Az első lóvasút a Kálvin tér és Újpest között közlekedett a Pesti Közúti Vaspálya Társaság szervezésében, a menetidő 35 perc volt.
Lóvasút a Margitszigeten (forrás: www.geocaching.hu)
A gyorsan bővülő, legnagyobb kiterjedése esetén 45 kilométeres, 1200 lovas hálózatnak végül a villamosközlekedés vetett véget, ami szinte pillanatok alatt eltüntette a lóvasút utolsó szakaszait is: bár az első villamost csak 1889-ben indították, nyolc év múlva az utolsó városi funkciójú lóvasút is eltűnt az akkori Budapest területéről, az utolsó járat Déli pályaudvar - János kórház közötti szakaszon 1898. június 7-én haladt végig.