PTinfo

PTinfo

Egy nemzet kocsiszine - a Sydney-i Fort Macquarie depó

2013. november 16. - mestska

Talán nincs még egy olyan villamosremíz a világon, mint a Sydney-i Fort Macquarie depó. Igaz, ma már nem létezik, de Ausztrália egyik kulcsfontosságú pontján volt, kapcsolatot teremtve az ország múltja és jelene között. Maga az ausztrál történelem az ország egyik legillusztrisabb pontján, a Bennelong Pointon keresztül bemutatva. Ott, ahol ma a világhírű operaház áll.  Rendhagyó történelemóra következik 250 évről, némi villamosos kitérővel.

De mielőtt belevágunk, nézzük meg, hol is járunk, hogy mindenki számára tiszta legyen:

sydney_harbour_legifoto.jpg

A légifotó Sydney egy részét ábrázolja, középen látható az öblöt átívelő Sydney Harbour Bridge, jobbra lefelé tőle pedig az Operaház kis fehér foltja tűnik fel a Bennelong Pointon. A híd és az operaház között látható a Sydney Cove öböl, számos dokknak helyt adva. A dokkok előtti rakpart a Circular Quay nevet viseli, tőle délre az üzleti negyed helyezkedik el. Valamennyi helyszín fontos szerepet fog betölteni a lenti történetben. De hogy hoyg jönnek ide a villamosok? Mindjárt kiderül, olvassatok tovább!

Tovább

Leszólták a szegedi tömegközlekedési térképet

A blog olvasói közül valószínűleg kevesen ismerik a Transit Maps nevű Tumblr oldalt, így talán nem probléma, ha foglalkozom egy ott megjelent, hazai kötődésű bejegyzéssel, különösen, hogy több ízben foglalkozott már a blog közlekedési térképekkel. (lásd a Volánbusz- vagy a BKK térképek készítőjével készített interjút, vagy a római olimpia előtti nagy átalakítást bemutató oldalt) A hivatkozott Tumblr oldalon rendszeresen vannak különféle tömegközlekedési térkép kritikák, nem is olyan régen Szeged került sorra, és hát mit ne mondjak, nem szerepelt valami fényesen az értékelésen.

A vizsgálat a Szeged villamos és trolibuszhálózatát üzemeltető, önkormányzati tulajdonú SZKT hálózati térképét vette górcső alá, egészen pontosan ezt:

szeged_halozatterkep2.jpg

Az SZKT honlapján is megtalálható térkép nem ma készült, időközben azonban a dicséretes hálózatfejlődéssel együtt fejlődött, mondhatni organikusan, mert az egyes elemek megjelenése ugyanaz, amelyek a térkép elindulásakor, sok évvel ezelőtt is jelen voltak. De nézzük, mi is a problémája a Transit Maps blognak:

Tovább

Egészben rakodták a hatvan tonnás villamosokat

Vannak olyan helyek, ahol egész egyszerűen nincs olyan járműgyártó infrastruktúra a közelben, hogy a célváros könnyen megközelíthető legyen közúton vagy vasúton. Ekkor lépnek elő az alternatív megoldások, mint például amikor repülővel szállítják a metrókocsikat. (Lásd az Egy metrószállítás margójára c. cikkünket)

Gold Coast, Ausztrália hatodik legnagyobb, Queenslandben elhelyezkedő városa szintén elég messze van, oda azonban nem repülőn, hanem hajón érkezett meg a város első két, egyenként 43,5 méter hosszú és 61 tonnás villamosa. Gold Coast villamosáról már írtunk korábban (lásd: Harmadik megálló: lángosos), az összesen 14 villamossal kiszolgált vonal első ütemében 13 kilométer hosszú lesz, 16 állomással. (térkép) A vonal nagyrészt a tengerparttal - a helyi szörfösök paradicsomával -  párhuzamosan halad, így nem csoda, hogy az ideérkező járművek az elsők lesznek a világon, amelyiken szörfdeszkákat lehet majd szállítani, azok részére tárolórekesz lesz kialakítva. A vonal természetesen több megállóval szolgálja ki a - nem vicc - Surfers Paradise elnevezésű városrészt is, a két végállomás azonban a Griffith egyetemnél és az üzleti negyedben helyezkedik el.

De vissza a szállításhoz. A városba most, szeptemberben megérkezett két kocsit még június 30-án rakodták be Brémában az MS Palabora hajóba, valahogy így:

gold_coast_flexityrakodas1.jpg

gold_coast_flexityrakodas2.jpg

gold_coast_flexityrakodas3.jpg

Fotók: TimBo

Nem is tűnnek olyan nagynak a villamosok a hajóhoz képest, nem? :)

Tovább

Milyen a váltó egy monorail vonalon?

A PTinfo Facebook oldalán többször felmerült már a kérdés a kommentelőktől, hogy egy monorail, azaz egysínű vasút vonalon hogyan lehetséges egyik vágányról átmenni a másikra? Mert erre természetesen szükség van,létezik monorail kocsiszín és a végállomásokon sincs mindenhol hurokvágány. A kérdés persze nem is olyan egyszerű, hiszen a monorail járművek átölelik két oldalról a pályájukat. Hogy akkor mégis hogy történik mindez? Pár kép többet mond minden leírásnál:

szingapur_monorailvalto.JPG

A helyszín Sentosa, egy Szingapúrhoz tartozó, lényegében teljes területében szórakoztatóparkká átalakított sziget. A sziget a városól több közlekedési eszközzel megközelíthető a szárazföldről, van lanovka, mozgójárda, de ezt a célt szolgálja a metróval kapcsolatot teremtő monorail is. A 2,1 kilométer hosszú vonal négy állomással szolgálja ki a területet, a fotón a Beach végállomásról éppen kiálló Hitachi gyártmányú kocsi látszik. A vonal kétvágányú, a jobboldali vágány az állomás melletti kocsiszínbe vezet. És akkor innentől jön a trük, hogy is működnek ezek a kitérők:

Tovább

Eladó egy sikló 100 ezer euróért

Az előző, hosszú, sok kínai furcsa névvel terhelt, a 2012-es év legnagyobb metróépítőit bemutató poszt után jöjjön valami könnyedebb. Zambiában eladó egy sikló. Na nem egy kígyó, hanem egy 2005-ben a turisták számára épült hegyipálya.

A Viktória-vízesés közelében, a zambiai oldalon kiépült szerkezet ötletadója egy ír, Zambiában élő mérnök, név szerint Ross Ferguson volt, aki a Zambezi folyón történő raftingolás után kissé elfáradt a Bakota George 220 méterrel fentebb lévő tetejére történő felmászás során, és rájött, hogy a fáradt turistákat kényelmesebben is ki lehetne szolgálni.

livingstone_ecolift1.jpg

Cabrio sikló (fotó: www.ecoliftzambia.com)

2000-ben megtörtént a terep felmérése, 2003-4-ben pedig megépült a ma is működő, Ecoliftként ismert, meglehetősen egyszerűnek ható, ám valamennyi szükséges engedéllyel rendelkező sikló, hogy aztán a megfelelő törzsi áldások mellett 2005-ben a turisták számára is megnyíljon.

Tovább

2012 nagy metróépítői

2012-ben a korábbi évek tendenciáinak megfelelően Kína uralta a világ metróépítését. Az európai vagy észak-amerikai (de akár említhetnénk Japánt vagy Dél-Koreát is), infrastrukturálisan jól ellátott városaihoz képest Kína sokmilliós városai a befektetett, elképzelhetetlenül nagy összegek ellenére továbbra is lemaradásban vannak, így továbbra is folyamatos a metróépítés. 

A poszt a tavalyi év 10, legtöbb metrót építő városát mutatja be. Mivel az egyes vonalhossz adatok elérhetősége bizonytalan volt, valamint mert több helyen a közbenső megállók nélkül nyíltak meg vonalak, vagy épp korábban át nem adott megállókat nyitottak meg, így hossz helyett az átadott metróállomások alapján rangsoroltam a városokat. 2012-ben összesen 395 metrómegállót adtak át szerte a világon, ebből 248-at Kína tíz különböző városában. Jellemző, hogy a tizes listára európai város nem került fel, a legtöbb metrót átadó város Szófia volt, összesen 13 új megállóval, ez a 13. helyre volt elegendő. 

És most a lista, visszafelé az izgalmak kedvéért:

Tovább

A nap fotója: Villamos Waterloo-ban

Persze senki ne higgye a cím olvastán, hogy a belgiumi, Napóleon vereségéről híres Waterloo-ról van szó, a vallon kisváros 29 ezer lakosa nem lenne elegendő egy villamos fenntartásához. Nem úgy a kanadai Waterloo, ahol a közel 100 ezer helyi lakos mellett még 350 ezren élnek az agglomerációban. Nem véletlen tehát, hogy a tervezett, 2014-2017 között megépülő 19 kilométer hosszú vonal Waterloo-t Kitchenerrel, az agglomeráció legnagyobb, Debrecen nagyságú településével kötné össze (térkép).

Az Ion névre hallgató vonalra a Bombardier szállíthat 14 darab Flexity Freedom (a Flexity amerikai piacra szánt változata) típusú kocsit, míg 14 másikat opciósan lehet lehívni. Az augusztus 21-én bejelentett üzlet keretében a városba érkező járművek így fognak kinézni:

waterloo_flexitylatvany.jpg

Szerintem klassz. (forrás: www.bombardier.com)

A kocsik 100%-ban alacsonypadlósak lesznek, 30,2 méter hosszúak, 2650 mm szélesek és természetesen Kanadában fogják legyártani őket.

Tovább

Hat éves a párizsi kerékpárkölcsönző

Párizsban iskoláskorú, azaz hat éves lett a Vélib július 15-én. Tudjátok, arról a 2007-ben megnyílt kerékpárkölcsönző rendszerről van szó, aminek keretében mára mintegy 1200 dokkolóállomás, 18 ezer kerékpár került kihelyezésre, amelyet naponta mintegy százezren használnak és amelyhez hasonló lesz a budapesti BuBi is. Utóbbi esetén úgy tűnik, meglett a kivitelező is, így remélhetőleg jövőre már valóban kerékpározhatunk a belváros különböző pontjai között. A hasonló kerékpárkölcsönző rendszerek lényege egyszerű: egyedi, a város számos pontján kihelyezett dokkolóállomásokból kölcsönözhetünk kerékpárt és rakhatjuk le a város bármelyik hasonló kölcsönzőponttal (ugye ebből van Párizsnak 1200 darab) rendelkező részén. Mivel az első félóra ingyenes, így simán megéri rövidebb távolságokra ezt használni autó vagy tömegközlekedés helyett.

paris_velib6ev.jpg

Vannak ugyan, aki a budapesti BuBi-t presztízsberuházásnak gondolják, Párizs azonban meglehetősen impozáns használati számokat tud felmutatni. Nézzük, hogy Párizsban mit értek el hat év alatt a rendszerrel, felhasználva ehhez a Vélib blogján megjelent infografikát. 

Tovább

A nap fotója: tollba rejtett metrótérkép Szöulból

Szinte minden nagyobb metróhálózattal rendelkező városnak van egy olyan, igen kis méretűre összehajtogatható leporelló alakú térképe, amin sematikusan, jellemzően a klasszikus Beck-féle ábrázolásmódnak megfelelő, 45 fokos szögeket használva valamennyi metróvonal és állomás látható, gyors segítséget adva az utazóknak az átszállások helyéről. 

Szöulban azonban térképet is beszerezni, ami még ennyi helyet sem foglal el, hanem szépen be van görgetve egy tollba:

szöul_tollterkep2.jpgszöul_tollterkep1.jpg

A képen látható térkép is régen elavult (fotók: Timo Arnall)

Érdekességként mindenképp meg kell említeni, hogy a szöuli metrótérkép nagyon pici, kisebb, mint a hasonló funkciójú társai. Ennek oka, hogy az állomásnevek eredeti koreai nevükön nagyon rövidek, mindössze pár karakter, így ezen rengeteg helyet lehetett megspórolni.

Tovább

A legfurább villamosszínezés?

Sok érdekes, egyedi, jól átgondolt villamosszínezést láttunk már különféle villamosokon, az utóbbi időben ugyanis már nem csak a gyártó cég dizájnerei dolgoznak a járművön, hanem részt vesznek más területről érkezők is, grafikusok, divattervezők, formatervezők. Az eredmény magáért beszél: az újabb és újabb villamosok szinte már az autóipar divat- és dizájnhullámainak nagyságát (lásd még a Villamosdivat című cikket) megközelítve lesznek egyre formásabbak - egyúttal vonzóbbak az utasközönség számára. Kisebb léptékben megjelenik ez a magyar piacon is: a levélminták és a főnix az új miskolci illetve debreceni villamosokon egyaránt ezt az irányzatot követi.

A dizájnban a franciák vezetnek, Strasbourg egykori úttörő homlokfalú (és a maga idejében rendkívül népszerű megjelenésű) Eurotram-jétől Reims pezsgőspohár homlokfalú, citrom és pisztácia színű villamosain át Montpellier vonalanként egyedire színezett kocsijaiig terjed a sor. 

aubagne_citadisherve3.jpg

Fejek belül (fotó: Alstom)

A legújabb, nem rég bemutatott Alstom villamos megjelenése azonban mindenen túltesz. A Marseille melletti Aubagne-ba kerülő Citadisok megjelenésének megtervezéséhez az Alstom Hervé Di Rosát, a dél-francia származású festőt vonta be, Di Rosa pedig hozta azt, amit a korábbi képeinek is jellemzője volt: számtalan színes, egymásra halmozott, tudatosan eltorzított fej fogja borítani a villamosokat kívül belül. Szerencsére azért a fejek nem a Mészárlás c. képéből kerültek át, de az egyszemű, sokfogú, pikkelyes arcokat villamoson így is nehéz elképzelni, mint utasvonzó megjelenést. Ha valaki videót is akar az új kocsikról és az aubagne-i villamosról nézni, az itt teheti meg azt.

Tovább

A nap fotója: próbafutás Melbourne-ben

A melbourne-i utolsó villamostenderről és az ottani Bombardier-győzelemről a PTinfo már korábban is megemlékezett, rácsodálkozva, hogy a világ legnagyobb villamoshálózatán egyszerre lesz jelen az Alstom, a Bombardier és a Siemens. Azóta több, mint két év telt el (a blog már-már historikus múltra tekint vissza), az első Bombardier Flexity kocsi pedig megérkezett a leendő közlekedésének színhelyére július 1-én.

A 33 méter hosszú, négy futóműves kocsikból 50 darabot vett a város 303 millió ausztrál dollárért, további 100 darabra pedig opcionális lehívási lehetőség van. A helyben E-Class néven ismert, 2,65 méter széles kocsikat a Bombardier dandenongi gyárában készítették, jelenleg a próbafutások zajlanak, az első fotó is ezt ábrázolja.

melbourne_bomba_probafutas.jpg

Az első próbafutás (fotó:Yarra Trams)

Tovább

Egy egész vonatot körbevett a torontói árvíz

Ugye ismerős, amikor Budapestet elönti egy-egy hirtelen megeredő nyári zápor és a mélyebb pontokon vízben haladnak az autók és a buszok? Valami hasonló történt Torontóban tegnap (július 8-án), csak egy kicsit nagyobb léptékben, amikor egy nap alatt 126 mm eső esett a városra az ebben a hónapban szokásos _havi_ 97 mm helyett. Az eredmény természetesen várható volt: az erre a mennyiségű vízre nem méretezett vízelvezető rendszerek megteltek, az alacsonyabban fekvő területeket elöntötte a víz. Az internet tele van torontói vízben haladó autókkal és buszokkal,  nem ment a metró, de Torontóban olyan is történt, ami Budapesten nem szokásos: egy egész vonatot körbevett a víz.

toronto_arviz_gotrain.jpg

A víz fogságában (fotó: www.nationalpost.com)

A GO Train (a Toronto környékének tömegközlekedését kiszolgáló Go Transit ilyen néven közlekedteti elővárosi vonatait) 17:30-kor Richmond Hillbe induló járata nem érte el úticélját, negyedóra múlva megállásra kényszerítette a zápor. A folyamatosan emelkedő víz 1400 utast ejtett csapdába az emeletes kocsikkal kiszolgált vonaton, amiknek az alsó szintjeire be is folyt a víz. 

Tovább
süti beállítások módosítása